B. Papp Györgyi szerk.: Az egri vár kultusza (Eger, 2002. szeptember 11-2003. március 16.)

Az 1552-es várvédelem ábrázolásai a képzőművészetben

a |52fes várvédelem ábrázolásai a képzőművészetben A gyöngyösi születésű Vahot Imrének (1820-1879), a Hölgyfutár című folyóirat szerkesztőjének, is szívügye volt a győztes egri ostrom. Vahot értelmezése szerint ez a túlerőben lévő török csapatokkal szemben aratott győzelem „az, mely a mohácsi gyászos hanyatlás után ismét legszebb fényben, teljes glóriában mutatja fel a magyar történelem vitézségéthiszen „annyiszor hányták föl botlásainkat, mért ne hallanók ismételve a tettet, melyek erényeinkről szólnak, és a múltból tanulságot nyújtanak jelenre, jövőre? Eger ostroma megmutatta, mit tehet, mit kell tennie a magyarnak, midőn legszentebb értékei forognak kockán." Vahot Imrét az egri védők hősiessége már 1854-ben is foglalkoztatta. Ekkor kérte meg az abádszalóki születésű, Egerben is sokat dolgozó Kovács Mihály (1818-1892) festőművészt, hogy az Egerről szóló honismereti füzetébe készítse el a Dobó Istvánt ábrázoló festményének kőrajzolatú változatát. A hősi várvédelem egyik leghíresebb ábrázolását Székely Bertalan (1835-1910) festette meg. Székely a legnagyobb akadémista festőink egyike volt. Számos európai országban tanulta a mesterségét, de müncheni tanulóévei során ez a tehetséges fiatal festő egyre inkább a historizáló akadémizmus befolyása alá került. Körösfői Kreiesch Aladár: Dobó István az egri nők segítségével megvédi Eger várát a török ellen, 1896 (Heves Megyei Önkormányzat tulajdona) 10