Berecz Mátyás – B. Gál Edit – B. Papp Györgyi – Császi Irén – Fodor László – Horváth László – H. Szilasi Ágota: Heves megye első ezer éve (Eger, 2000)

A barokk

Az építész G. B. Carione - Karlony János mellett számottevő művészként említhetjük a városban és környékén a bécsi Johann Thenny szobrászmester, és a zsellérsorból képzett mesterré váló Singer Mihály képfaragót, valamint a tiroli származású Michael József képíró mestert. Michael rangos városi polgár volt, ki a vármegye, a város, a püspöki udvar és a szerzetesrendek számára is készített a kor divatja szerint részletező, kedves naivitással átszőtt portrékat és oltárképeket. A barokk gazdag, ám méltóságteljes, reprezentatív formavilágát, Barkóczy Ferenc (1745-60) püspöksége alatt a rokokó pompával átitatott könnyed bája váltotta fel. A gyors karriert befutó, a bécsi udvari élet után 34 evesen az egri püspöki székbe kerülő, több nyelven beszélő, világot látott teológus doktor a művészetek sokfélesége irányában sem mutatott érzéketlenséget. Teljességgel azonosult a rokokó felszabadult, életigenlő játékosságával, mely pompakedvelő, hedonisztikus életvitelében is megmutatkozott. Ám mindehhez elmélyült vallásosság s a személyiség tisztelete társult. Püspöki nyomdát állított fel, pártolta az irodalmat, értékes könyvek megírását és kiadását szorgalmazta. Nemcsak maga támogatta a képzőművészeteket, hanem udvartartásának magas rangú papjait - Püspöky Andrást, Androvics Miklóst... - is arra sarkallta, hogy mecénási tevékenységükkel gyarapítsák az egyházmegyét, s templomainak javait. Androvics a ránk maradt kispréposti palotában egy, a magyarországi viszonylatban is kiemelkedő, városi rokokó palotát hagyott az utókorra. Belső festett díszítésének programja az európai mércével mért szellemi áramlatoknak lenyomataként hirdeti tulajdonosának korszerű, egyben életigenlő szemléletmódját. AXVIII. század közepén Eger legfoglalkoztatottabb, az egyik leggazdagabb életművel rendelkező művészegyénisége, a hagyomány szerint morva származásúnak tartott Lucas Huelter, irgalmas rendi festő volt, akinek az ecsetje alól kerültek ki a palota erőteljes színekben pompázó freskódíszei. A város jeles egyéniségei és szerzetesrendjei is gyakran ellátták őt munkával, így Barkóczy karakteres, rokokó díszbe öltözött, reprezentatív portréja, melyet a múzeum őriz, szintén az ő munkája. A finom arányokkal, elegáns díszítéssel kiképzett városi palota felidézi számunkra azt, a csak néhány ábrázoláson ránk maradt legendás kastélynyaralót, melyet Barkóczy a felsőtárkányi hegyek között megbújtan építtetett. A Fuorcontrasti-kastély a legérzékletesebben idézhetné meg azt a világot, mely a legmagasabb körökben mozgó főúr életét reprezentálta, gyakran kortársai és utódai ellenérzését is kiváltva. Hatalmának reprezentánsára a püspök az 1700-as évek közepén megyeháza építésébe kezdett. Igényeinek kielégítésére - a helyi céhek, mesteremberek felháborodására - idegen mesterekre bízta nagyszabású terveinek kivitelezését. Építész tervezőként az elsőrangú bécsi Mattias Gelr-1 alkalmazta, de a megyeháza híres kovácsoltvas kapuinak elkészítéséhez is a vvürzburgi érseki rezidencia mesterei közül választott. Fazola Henrik 1 758-61 között készítette el a megyeháza vaskapuit, melyek a közép-európai rokokó vasművesség kiemelkedő alkotásai. Kisebb s nagyobb megrendelésekkel hamarosan az egész egyházmegyéből fordultak hozzá, s testvéréhez, Lénárdhoz. Barkóczy tovább építkezett a városban, így a megyei börtön terveinek és a püspöki palota átépítésének kivitelezésével a bécsi Johann Ignatz Gerl bízta meg. A börtönépület homlokzatának szobordíszeit az Egerben élő Singer Mihály készítette, de a püspöki palota magánkápolnájának díszítése és felszerelése a legpompásabb stílusban és a legjobb, a császári udvar fényét idéző minőségben készült, bécsi mesterek által kivitelezett importmunka. (J. G. Leithner-oltárkorpusz, G. R. Donner-ólomfeszület, Paul Abdanc - stukátor, Ruppert Schattmann márványfaragó, J. L. Kracker - mennyezetfreskó). Mindeközben a püspököt foglalkoztatta eg\' nagyszabású terv, egy egri universitas létrehozásának gondolata is, melyet azonban esztergomi érsekké való kinevezése után a váci püspöki székből Egerbe kerülő utóda, gr. Eszterházy Karoly püspök valósított meg. Ez a váltás nagy változásokat hozott nemcsak a püspöki udvar életében, hanem a művészet mecenálásában is. A nagyszabású tervektől, s azok legtökéletesebb kivitelétől Eszterházy sem riadt vissza. Am a rokokó fennkölt, individualista öröm- és 4 megyei börtön épülete az egri Megyeháza udvarán