Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Gazdasági viszonyok
keresztje, árpából 1, zabból 1—2 kalangya. 1784-ben 13 egésztelkes gazdának kétszeresből 32—61 keresztje; 93 féltelkes gazdának kétszeresből 9—23 keresztje; 41 negyedtelkes gazdának kétszeresből 2—8 keresztje. A rendelkezésre álló kimutatás szerint (lásd a terméskimutatási táblázatot a „Tizedek” fejezet alatt) a telepesek 11 évi termésének eredménye — ezek között 4 év igen rossz volt — a következő. Termett összesen: 82 kereszt búza (csak 3 évben termeltek búzát), 21.349 kereszt kétszeres vagy rozs, 3016 kalangya árpa és 2363 kalangya zab, összesen 26.810 kereszt vagy kalangya, az évi átlag tehát 2437 kereszt. Sajnos, nem ismerjük pontosan a vetési, illetve aratási területet, kb. 1000 m. holdnyi volt az ez években, tehát így egy holdra csak kb. 2.43 kereszt, vagyis kb. 238 liter, azaz 143 kg búza, rozs, árpa, zab esett. Ez az eredmény kevésnek látszik, de figyelembe veendő a 4 igen rossz esztendő (1. a táblázatot), amely az összeredményt nagyon lerontja. Egyébként ez években a hanyag művelési mód és trágyázás hiánya miatt a föld már kevesebb termést adott. A fent bemutatott eredmény azonban nem áll távol a valóságtól, másutt is” búzából 3—6, rozsból 3—7, zabból 2, árpából A—1 boglya, kereszt esik 1 m. holdra, vagyis átlagosan 2.80 kereszt. Sokkal jobb volt az aratási eredmény 1789-ben, ez évben kitűnő termés volt, 4111 csomó (kereszt) rozs, 889 rudas árpa és 586 rudas zab, összesen 5586 kereszt (csomó, rudas) termett, ezt 1000 m. holdra átszámítva, 5.6 kereszt esik 1 holdra. Ebből — mondja az erre vonatkozó, a megyéhez beterjesztett jelentés15 — „remélni lehet” 6128 kila, vagyis pozsonyi mérő rozsot, 497 kila árpát, 356 kila zabot, tehát a 26 kévés keresztre, illetőleg egy rudasra, kalangyára esik rozsból — a p. mérőt 62.25 literbe számítva, átlagosan 60 kg fajsúly- lyal — 1.49 p. mérőnyi, vagyis 89.40 kg rozs, 0.56 p. mérő, vagyis 33.6 kg árpa és 0.60 p. mérő, 30 kg zab. Ez a feltételezett hozam kevés eltéréssel egyezik a gödöllői uradalomban 1790— 1811 között a jobbágyok által termelt rozs keresztjének csép- lési eredményével,” itt ugyanis a 30 kévés kereszt búzából 1.9, rozsból 1.8, zabból 3.3 p. mérőt ad; de a mi kimutatásunkban az árpa és főleg a zab keresztjének hozama igen kevésnek látszik e keresztek (rudas) számához viszonyítva. Viszont a rozs keresztjének hozama a mai 18 kévés kereszt 30 kg-os hozamával összehasonlítva (89.40 kg) igen magas, akár átlagosan 62, 53, vagy 56 literesnek is számítjuk a pozsonyi mérőt és ” Wellmann J. id. tn. 139. ,l Heves vm. lt. 1789. sz. n. 25 Wellmann id. m. 139. 83
