Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Gazdasági viszonyok

ron, a tarlón vagy a legelőn. 1800 körül már három nyomásban gazdálkodnak, ugar, őszi, tavaszi vetési területre osztják be a határt. Most (1774 óta) csak 4 ökörrel szántanak, igen felüle­tesen, 3—4 ujjnyira. A vetés természetesen kézzel, szórva tör­ténik, s aizért sűrű. Búzából csak tavaszit vetnek 1770—80 körül, azt is csak ritkán. 1781—88-ig egyáltalán nem termelnek búzát, a főtermény a kétszeres, t. i. rozs és búza keverten, a magot azonban rozsnak számolják el, így is nevezik. Termel­nek még árpát és zabot, 1800 körül lencsét is a szőlők között. Rozsot 4—10-szer annyit vetnek mint árpát, zabot fele annyit, mint árpát. Sokszor rossz a termésük, 1776—87-ig 4 évben igen rossz, egyszer jégverés, háromszor valószínűleg aszály, szárazság miatt. A vetési szükséglet 1789-ben " 1706 kila (u. a. pozs. mérő) rozs, 470 kila árpa, 316 kila zab. A szántóföld ez évben kb. 1946 m. hold, ennek fele ugar (kétnyomásos gazdál­kodás), tehát 973 holdba vetették ezt az összesen 2492 p. mé- rőnyi (per 62.5 liter) gabonát, ez a mennyiség 61 kg átlagos fajsúllyal számítva 951 métermázsának felel meg, vagyis 1 holdba 98 kg-ot vetettek a fenti kimutatás szerint. Ez min­denesetre sok, de a számítás csak hozzávetőleges, nem ismer­jük ugyanis pontosan a bevetendő területet, másrészt az említett vetési szükséglet összeírása katonai felhívásra készült, tehát adatai bizonyosan túlzottak (hogy a fölösleget ne kelljen le­adni). A helyes és szokásos vetési mennyiség m. holdanként 2 pozsonyi mérő, 112—124 liter volt. Ugyanannyit vet a hat­vani prépost is21 rozsból és árpából, zabból ennek másfélszere­sét vetették, vagyis minden gabonafajtából kb. 75—80 kg-ot. Az aratás úgy folyt le, mint ahogy azt elől leírtuk; az őszit kévébe kötik, 26 kévéből raknak egy keresztet, néha egyesek kalangyába (rudas, csomó) rakják a búzát és rozsot is, az árpát mindig kalangyába, a zabot keresztbe és kalangyába rakják még 1860-ban is. Egy kalangya, rudas, csomó, megfelel egy keresztnek. Egy kereszt átlag 1 p. mérőnyi szemet adott. A ga­bonát csak túléretten aratják, s ezért sok szem pereg ki, főleg hordáskor, a tökéletlen nyomtatás miatt pedig sok szem marad a kalászban.” Az 1782. kimutatás szerint25 egész, fél és negyed telken­ként terem egyenként: 11 egésztelkes gazdának 45—78 ke­resztje kétszeresből, árpából 3—4, zabból 3 kalangya; 101 fél­telkes gazdának kétszeresből 8—43 keresztje, árpából 1, zabból 1 kalangya; 32 negyedtelkes gazdának kétszeresből 15—30 ” Heves vm. lt. 3108/1788. 21 Orsz. It. N. R. A. F. 188. 39. 22 Wellmann J. id. m. 22 Egri kápt. mit. 23.3.2.53.66. 82

Next

/
Thumbnails
Contents