Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Birtokviszonyok

tőketörlesztés és fél százalék kezelési költséggel és az adóval együtt 22 év alatt az országos pénztárba befizetni. A szőlőket is felosztották, ezek váltságáról az 1868. évi XXIX. te. intézkedik. A képviselőtestület a dézsmaváltságban már 1860-ban megegyezik és 1874-ben annak telekkönyvi betáblázását határozta el.

1871-ben felosztják a közös legelőket is.

Az elől feltüntetett és az újabb” adatok szerint a birtokeloszlás (szőlőn kívül) a következő:

1770-ben 118 kisgazda 2565 m. holdból egyenként átlag 21.7 holdat művel meg,

1784-ben 147 kisgazda 2650 m. holdból egyenként átlag 18.0 holdat művel meg,

1863-ban 165 kisgazda 3176 m. holdból egyenként átlag 19.2 holdat művel meg,

1935-ben 1566 kisgazda 5416 k. holdból egyenként átlag 3.4 holdat művel meg,

(benne a szántó egyenkint 1—50 hold).

Ezeken kívül van:

1770-ben 180 zsellér, szántó nélkül (csak ház és legelő), 1863-ban 253 nincstelen, szántó nélkül,

1935-ben 1161 nincstelen, földje átlag 0.2 holdnyi.

A földreform során 781 egyén 662 kát. hold földből 0.84 hold földet és 649 egyén 101 kát. hold földből 0.15 hold házhelyet kapott egyenként.

A nagybirtok eloszlása a következő:

1792-ben kb. 9000 m. holdnyi (1548 hold művelt) 1863-ban kb. 5527 m. holdnyi 1935-ben kb. 5185 k. holdnyi

(10 egyén birtokában 50—100, 5 egyén birtokában 100—600, 2 egyén birtokában 500—1000, 1 egyén birtokában 1000—3000 hold területű föld.)

” Statisztikai Közlemények: 90. k. 2H0.

50