Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Birtokviszonyok

mezőváros bírája, Holicz (Holéczi) József esküdtjegyzö, Fehér András és Pap István esküdtek, Starhemberg gróf alattvalói (jobbágyai) jelenlétében beiktattuk St. grófot Hatvan birtokába és egyéb, hozzátartozó birtokrészeibe (az elől felsorolt városok, falvak és puszták), valamint az újonnan adományozott birtokokba.

Szokás szerint 3 napig tartózkodtunk Hatvanban, ellentmondó nem jelentkezett. A harmadik napon pedig a király által újonnan adományozott birtokokra mentünk és a helyszínén megismételtük a statutiót a következő módon: szeptember 23-án Fancsal birtokba, ugyanaznap Apcon és Detrekfalván, Vallis, hatvani postamester jelenlétében, továbbá Szántó, Lőrinci, Bay, Gombos és Sápon, szeptember 24-én pedig Hévizgyörk, Tótfalu és Csányban, Rosan János és más lakosok jelenlétében.

Úgy látszik, hogy a gróf a beiktatás után békén bírta az uradalmat. A rendek őt már előzőleg az 1723. évi II. Dec. 123 cikkével Guidó öccsével és családjukkal együtt mint Hatvan Örökös urát magyar honpolgároknak fogadták, sőt a honfiúsításért szokás szerint fizetendő 1000 aranyat is elengedték neki.

Starhemberg az uradalmat 1746-ban 200.000 forintért Grassalkovich Antalnak adja el, aki erre Mária Teréziától királyi adománylevelet szerzett, hogy „joga annál biztosabb legyen”. Az okmányt nem ismerjük. Grassalkovich mellett 1792 körül Hatvanban még a következőknek van földbirtokuk (do- mini terestres): a prépostság 96 holddal, a plébános 39 holddal, a város (communitas) 29 holddal, a postamesternek 16, a jegyzőnek 13, a kántornak 9 holdja van. Grassalkovichnak a városban 17 holdja van, úrbéri földje 3199, Gombos (allodium) 1329 hold.1’

Unokája, III. Antal halála után az uradalmat 1841-ben báró Sina Simon, tőle 1864-ben a brüsseli „Banque Fonciere et industrielle Firma Langrand Dumonceau et Comp.” vette meg. Ez a cég már részletekben adta el az eddig — a volt úrbéri földek kivételével — egy darabban maradt földeket; ezek közül Nagytelek pusztát és a hozzátartozó boldogi részeket Kar pel esz (Karsai) Albert vette meg holdanként 100 forintért, a Sas- balom pusztát Stein (Csányi) Ágoston vette és 1880-ig bírta; ezt a részt megvette később Keglevich gróf, tőle Hammerschlag bérlő, majd részint Ghillányi báró, Bálint Gyula, Ring Gyula és kisebb területeket mások. Az uradalom Gombos és Bay pusztai részét és a hozzátartozó, valamint az ezzel a területtel összefüggő részeket 1867-ben szintén a belga banktól, valamint a nagyteleki és boldogi részeket Kársai Alberttól Deutsch Ignátz pesti lakos veszi meg a kastéllyal együtt, összesen 4255 magyar

“ Heves vm. lt. sz. és kelet nélkül.

46