Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Birtokviszonyok

ugyanis a donatiós levélben arra kötelezte a herceget, hogy a prépostság megélhetéséhez szükséges megfelelő nagyságú birtokot hasítson ki a neki adományozott uradalom hatvani területéből.

Salm herceg valószínűleg 1701 végén kapta meg és vette birtokába az uradalmat. Az erre vonatkozó donatiós oklevelet nem ismerjük, sem az uradalomba való szokásos beiktatásról nem tudunk, azonban az 1711. évi urbariális összeírásból ismerjük a hercegnek adományozott uradalom területét, amely a következő helységekre és pusztákra terjedt ki:11 Hatvan mezőváros és a hozzátartozó 5 puszta, ú. m. Sáp, Varsány, Gombos, Bay és Nagyhatvan, Csány, Ecséd, Fancsal, Apc községek Heves megyében és 28 község és birtok 15 pusztával más megyékben.

Az adományozás ellen mind a megye, mind a szomszédos birtokosok is, a régi birtokosok igényeinek kisemmizése miatt hevesen tiltakoztak, úgyhogy a hercegnek bizonyára sok akadállyal kellett megküzdenie, míg a birtokba beülhetett.

Valószínűleg be sem rendezkedett új uradalmában, már kitört II. Rákóczi Ferenc felkelése 1703-ban, amely felforgatta a Neoaquistica Commissio, illetve a király által teremtett hatvani birtokviszonyokat. Az agilis Bossányi Krisztina, Szemere György özvegye, az 1704. évi október hónapban tartott megyei közgyűlésen bejelenti, hogy Nagy-Hatvan pusztájának Salm herceg által való bitorlása ellen annakidején, amikor azt a király nevezettnek adományozta, tiltakozott és hogy ezen prae- diumtól Salm herceggel szemben elesett, holott törvényes jog szerint őt illette volna a birtoklás. Most pedig a felséges Rákóczi fejedelem a pusztát neki, a kétségbevonhatatlan földes- úrnak visszaadta és ebbe való beiktatás, 1704 június 5-én a helszínén meg is történt, ö tehát ünnepélyes tiltakozást jelent be azon hatvani lakosok ellen, akik a neki visszaítélt birtokot bármely módon bitorolják.11

Ugyanakkor a Vámosi, ill. Hamvay család többi leszármazottjai, Darvas Ferenc, Ráday Pál és Szalontay János, akik Salm eltávoztával bizonyára azonnal beültek a sajátjuknak vélt és már 1698-ban igényelt1* hatvani birtokrészükbe (Bay, Gombos és Varsány pusztára tartottak igényt), szintén tiltakozást jelentettek be a hatvaniak ellen, akik a tőlük bérbe vett egyházi tizedek bérösszegét, az 1609. évi 17. t.cikkre (hadbavonultak nem kötelesek adót fizetni) hivatkozva, nem akarják megfizetni. (A hatvaniak ugyanis, mint azt más helyről is tudjuk,

11 Orsz. lt. Urb. et Conscr. elenchus 1711. F. 30. 71.

11 Heves vm. 1698. évi jk. 83.

11 Heves vm. 1703—10. évi jk. 38.

42