Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Birtokviszonyok
donátióba Hatvant, illetve Nagyhatvan pusztát, de erre vonatkozó okmányt nem ismerünk. A család kihalása után 1670 körül a birtokokat, tehát a hatvani részbirtokot is K. Vámosi Erzsébet fia, Hamvay Ferenc örökli, akinek felesége Mocsári Judit volt (ennek második férje br. Bossányi Miklós) és aki utódok nélkül elhalván, a 35 községre terjedő birtokokat, illetve azok egy részét, közte Nagyhatvan praedlumot is, a király Forgách Ádámnak adományozta,“ bár ezekre, vagy legalább egy-egy részbirtokra a Hamvay családdal való összeházasodás révén a Mocsári, Bossányi, Bedeghy-Nyári, Ottlik, Szemeire és Darvas családok is tartottak igényt. Közben azonban királyi rendelkezés alapján a törökök kiűzése után a kincstár a törököktől visszafoglalt összes földbirtokot, mint újszerzeményi helyet a fegyver jogán kincstári birtoknak nyilvánította és 1697-ben elrendelte, hogy az így uratlanná vált helyek — köztük Hatvan is — az erre a célra 1688-ban felállított Neoaquistica Commissio által eladassanak. A kincstár ugyanis azt mondta, hogy ezeket a területeket a király fegyverei hódították vissza és így azok a kincstár tulajdonát képezik, míg ezekhez való jogukat az igénylők be nem bizonyítják. Az említett bizottság a hatvani határ és a birtoklás jogának biztos megállapítása céljából 1689 körül tanukat is hallgat ki és erről jegyzőkönyvet vesz fel. A tanuk kihallgatását a szomszédos helységek földesurai és a kincstár között Hatvan határvonala ügyében felmerült viták is tették szükségessé.“ A tanukhoz intézett első kérdőpont világosan jelzi az eljárás célját: „Tudja-e ai tanú azon földterület terjedelmét, amelyet a Hatvanban lakó törökök mint hatvani területet bírták és amelyet mint ilyet őfelsége győző serege foglalt vissza?’' A második kérdőpont részletesen írja körül, hogy egyrészről Hatvan, másrészről Ságh, Gombos, Baj és Varsány határa és területe között voltak-e határjelek és hol? A harmadik kérdés az volt, hogy a fentjelölt területet a törökök engedélye nélkül bármely részben használta-e valaki? A negyedik kérdés, hogy „parasztjobbágy a területen a török engedélyével szántott, vagy legeltetett-e, s ez esetben a törvényes földesurak melyikének, mily címen fizetett ezért?” Az ötödik kérdés az, hogy „egyrészről Hatvan, másrészről Lőrinci, Ecsód, Hort, Csány, Fényszaru, Boldog, Túra, Hévíz, Kartal, Verseg, Kökényes és Heréd között hol vannak a határpontok?” Ez utóbbi kérdésre adott válaszokból a török hódoltság alatti Hatvan határai megállapíthatók. * * Részben Szederkényi: Heves m. tört. III. 391. * Szederkényi: Heves m. tört. III. 206. 39
