Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
A politikai község
Hatvan fölött és alatt egész a fényszarusi szőlőhegyig, még 1811-ben 38 és részben a mi időnkben is. A hort—csányi útelágazást is jól látjuk ezen a térképen, a horti úton kertes korcsmát, jóval előtte a ma is használt temetőt. Keleten a szőlőhegy. A Zagyvából kiindulólaig a kastélykertet metsző fekete pontozott vonalat látunk, amely a mai Szabadság-utca sarkán erősen megtörik és nyugati, majd északi irányban haladva, a Zagyvában végződik, rajta, a Horváth M. utca kezdetén híd. Ez az 1704-ben nagyobbított várárok, amely az 1863-i térképen is jól látható s amelyet 1907-ben alakítottak át belvízlevezető-csatornának. Eteen belül állott Rákóczi ideje alatt a megerősített vár és város, ez a magja, belvárosa a községnek. Az előlemlített térkép eredetije a bécsi hadilevéltárban van és ezen az összes házak piros színnel vannak berajzolva annak jeléül, hogy nem fából épültek (a faházakat fekete színekkel rajzolták), hanem szilárd anyagból. Erre a lakók kénytelenek is voltak, mert Hatvannak, illetve az uradalomnak nem volt fája, erdeje. Természetes, hogy a házak legnagyobb része nem kőből — hiszen az sem volt a közelben —, hanem sárból, vályogból (fecskerakás, döngölés, vályogtégla) épültek, szalmavagy nádtetővel, sőt bizonyos, hogy a legszegényebb zsellérek kunyhói, sárral tapasztott vesszőfonásból állottak. A földesúr 1754-től több részletben Jung József hírneves építőmester tervezésében (akit Grassalkovich 1763-ban meghívott Hatvanba) kastélyt építtet, ennek tervei a hédervári levéltárban vannak (másolataik a hatvani kastélyban), egy részletét Jung József szignálta. A kastély gondosan és finom érzékkel van karban tartva, külsőleg teljesen híven maradt meg eredeti alakjában (csak az eredetileg fából való kerítést cserélték ki 1890 körül vaskerítéssel) és ezt különösen a középrész tetőkialakítására nézve kell nagyra értékelni. Szokatlanul elnyúló homlokzatán a közös tető alá vont sarokrizalitok valóságos kiugrás nélkül, csak tagozatokkal vannak elkülönítve; e síma, fejezet nélküli lizenákkal és enyhe, tükörmélyítésű táblázatokkal tagozott homlokzatból ékesen emelkedik ki a kapu erkélykoronázta architektonikus keretezése.3“ A házak 1786-ban II. József rendelkezései következtében Hatvanban is meg vannak számozva, az utcák megnevezve, így pl. tudjuk, hogy a gyógyszertár a Kapucinus-utcában 363. szám alatt van (összesen 369 ház volt a helységben, 1550-ben 40 ház volt, ebből 15 lerombolva*“). 38 Görög Márton: M. Atlasz 1802—11. Heves vm. térképe. ” Rados I.: M. kastélyok 1931. ** Dr. Pinkovich I.: Járható utak. II. 3 33
