Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

A politikai község

Krindl János tanácsnokot, hogy a kémények tisztítását ellenőrizze és azt, hogy van-e minden háznál tűzveszedelem ellen vízzel telt edény, továbbá, hogy a vízipuska mindig rendben legyen. Ugyancsak őt bízza meg a tanács azzal, hogy az üzletekben a mérlegek, súlyok helyességét ellenőrizze és hogy a mészárosok a marhák levágása alkalmával az előírt (úgy látszik megyei) rendeleteket betartsák.

Később a közbiztonsági szolgálat területébe bele vonják a szőlőt és mezőt is. Az 1871-i költségelőirányzat szerint van szőlőhegymester, fizetése 60 frt. és mezőhadnagy, fizetése 100 frt.

Még 1861-ben „bizottmányt” választ a lakosság, amely a városi „pénztári, termesztményi (termelési) és haszonbéri” ügyeket megvizsgálja és összeállítja a költségvetést.

Ez a szervezet igazgatja 1886-ig a város ügyeit.

1862-ben javasolja a tanács, hogy új városházának, miután a régi, még az 1796-i urb. conscriptióban említett „domus oppidí” már rossz (a mad járásbírósági épület helyén állott, a belterületi tagosítási térképen 162. sz. a.), vegye meg a város a sóházat, amelynek két szélső részét a kincstár már eladta. Az emeletes épületben ugyanis 26 lakrész van, 3 jó pincével, több istállóval és kamrával, a ház és a melléképületek kőből vannak, cserépzsindellyel vannak fedve. Az épületben 3 kút van. A templom felőli emeleti folyosó ugyan beomlott és azt meg kell csináltatni. A város a gyöngyösi cs. és kir. főszolgabíró útján ez év októbr 23-án, 4000 forintért megveszi az épületet, ide beköltözik a városi hivatal, itt van a jegyző lakása is, elhelyezik ott a 4 elemi iskolát, több helyiséget a gyógyszerész vesz bérbe lakásnak és patikának. A kaszinó is itt kap helyiséget. (1907- ben lebontják a régi városházát és a mait építik a helyére.) Nemsokára, 1863-ban elemi csapás sújtja városunkat, országos aszály miatt rendkívül rossz a termés. Ennek következtében a kormány Hatvannak 300 frt. kölcsönt és a 100 holdon aluli gazdák tavaszi vetőmagszükségletére 180 pozsonyi mérő zabot és 67 mérő tengerit bocsát rendelkezésre. Később az Ínségesek részére 700 frt. segélvkölcsönt és 170 mérő árpát ad Pesten kiutalva, továbbá a munkaképtelenek számára 100 frt-ot és ugyanennyi újabb kölcsönt. (Hatvan mezőváros jegyzőkönyve I860—3.) A fejlődés irama néha megáll, 1873-ban a megye felhívja Hatvant, hogy utcai éjjeli lámpákat állítson, die a tanács erre nem hajlandó, csak 1882-ben állítanak fel 12 db-ot.

Ugyanakkor — bizonyofan felsőbb hatósági rendeletre — újból szervezik a községi éjjeli rendőrségi szolgálatot, a várost tizedekre osztják és minden polgár sorra tesz éjjeli szolgálatot, a vonakodókat 2 forinttal megbírságolják. Valószínűleg hatósági rendéletre alakul meg 1885-ben a tűzoltóegyesület, azon23