Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
A politikai község
várat, hogy a katonák és lakosok asszonyaikkal, gyermekeikkel és vagyonukkal, valamint a felszereléssel, lovakkal és mindennel, amit magukkal vihetnek, bántatianul elmehetnek. Ennek következtében kb. ezren — ezekből 400 katona — november hó 20-án biztos kísérettel Szolnokra vonultak. A hadvezér 33 keresztény foglyot szabadított fel a várban, amely háromszoros árokkal és hármas bélelt palánkkal volt védve és ennélfogva sok katona életébe került volna ostrommal váló elfoglalása. A várban kb. 100 mázsa lőport találtak, 24 tábori ágyút és sok élelmiszert A vezér, 200 főnyi magyar és németből álló őrség behelyezése után táborával elvonult és Hatvan várának tervrajzát azzal az ajánlattal küldte meg Rudolf császárnak, hogy a várat erősíttesse meg, mert az nemcsak Pestet védi, de rátámaszkodva Egert is vissza lehetne foglalni. Azonban már egy év múlva, 1604 szeptemberében, Radislaw Vilmos hatvani várparancsnok, amikor meghallotta, hogy a pesti őrség, nagy török sereg közeledése miatt Pestet feladta s hogy azt a török sereg megszállta, megparancsolta, hogy a várat és a házakat robbantsák fel, azután az őrséggel együtt elvonult. Ez a tény Mátyás főherceg érdeklődését is felkeltette, aki szeptember 28-án ír Básta főhadvezémek, jelentse, hogy miért rombolták le Hatvant?1** Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy Hatvan elvesztésével megint egységessé vált a török Buda, Pest, Vác, Hatvan, Eger vonala, amelyben az a rés, amely Pestnek és Hatvannak elvesztése miatt támadt, rendkívül érzékeny kiesési pontja volt az előbb említett vonalnak, mert e résen át a császári hadvezetés a Dunán inneni török vonalat — ha arra elegendő haderő állott volna rendelkezésre — könnyen felgöngyölíthette volna. Természetes, hogy a törökök azonnal megszállták a várat és újból helyreállították azt és így elkésett az 1604-ik évi XV-ik Decr. 8-ik cikke, mely szerint az országgyűlés a hatvani vár felépítésére tejesítendő ingyenes vármunkára (gratuitus labor) Heves és Turóc megye közmunkáját, a jobbágyokat kirendelte. Ezután 1686-ig békén bírták a várat a törökök, bár a felvidéki megyék — érthetően — mindig nyugtalankodtak amiatt, hogy a nógrádi várak és Hatvan török kézben van és ennek 1664-ben, Heves megyének Füleken tartott közgyűlésén (akkor az volt a megye székhelye, mert Eger török kézen volt) kifejezést is adtak, amikor a nádori gyűlésre (a felvidéki megyékre kivetendő adó megállapítása céljából) küldendő követeket arra utasította, hogy azok a török elleni hadjárat megkezdését sür- 16 16 * Magyar tört. okmt. II. 496. 15
