Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Közegészségügy
járvány elmúlta után — valószínűleg: füstöléssel — fertőtlenít tették a várost. A pestis tartama alatt főleg a prépost, valamint a kapucinusrend tagjai orvosolták és ápolták a betegeket, azokat és az egészségeseket vigasztalták, bátorították és az óvót intézkedések betartására hívták fel a lakosságot.’ A járvány megszűnésének emlékét a hatvaniak most is minden év január hó 20-án, Fábián és Sebestyén napján hálaadó istentisztelettel ünnepük meg. A város a járványra való emlékezéssel Szt. Sebestyén, Szt. Rókus és Szt. Rozália alakjaival díszített emlékoszlopot állított fel, amelyet 1740 május 30-án lepleztek le. Ez alkalommal a kőből való emlékoszlop alapzatába a következő, latinnyelvű okmányt helyezték el: Hálából emelte a piacon („foro”) a hatvani nép a háromszemélyű egyisten, a boldogságos Szűz Mária és Xavéri Szent Ferenc, Szt. Rókus, Szent Rozália, főleg pedig Szt. Sebestyén tiszteletére, hálaadásul, hogy megszabadította a veszedelmes pestistől és hogy a jövőben az ilyen rossztól védje meg. Az okmány 1740 május 30-án kelt és azt mint jelenlevők a községi bíró, Tusor Márton, Molnár Mihály törvénybíró, Pap István jegyző és Muslai Lőrinc kántor írták alá. Aláírta továbbá Marhofer András, a kőművesek mestere (murariorum magister) és Jöger Antal pallér, végül Goldstein Osvald chyrurgus, Neder Márton vendéglős, Perec János kovács és Nool Jakab kerékgyártó.* Valószínű* hogy az okmány most is benne van az emlékmű talapzatában, hacsak 1846-ban, amikor azt áthelyezték (1. a talapzatkőbe vésett felírást), onnan ki nem vették. Bizonyosnak látszik az, hogy az emlékoszlopot az akkor már hírneves építész Marhofer András, aki az okmányt mint jelenlevő aláírta (az említett Hist, domusban pár lappal tovább ugyanő Mayerhofer András néven szerepel) tervezte. Az emlékoszlop alakjait a művész a barokkot jellemző mozgási, ú. n. contrapostban ábrázolta. A főalak és az oszlop igen finom és kemény, ismeretlen származású kőből készült. Hogy hol állt eredetileg az emlékmű, azt nem tudjuk, de valószínű, hogy a mai ú. n. Kálvária temető előtti téren és onnan hozták azt el 1846-ban mai helyére, a lelkészi lak előtti térre. Ekkor az emlék talapzatkövébe a következő feliratot vésték: „Op- jjidum ex voto posuit A (anno) 1739, post Annos verő 107. rur- sum translátum renovátum Anno 1846. (magyarul: A város fogadalomból állította 1739-ben, 107 év múlva kijavítva át. hozatott 1846-ban). 1831-ben a kolera lépett fel az országban, a nádor elrendeli, s Heves vm. 1738—43. évi jk. 82, 86, 88. Hatvani róm. kath. egyház- község anyakönyve. * A máriabesnyői kapucinusrend História domusából. 173
