Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Adózás

hát, 8 első vagy 16 másodrendű kézművest, 400 juhot, 200 sertést, stb.11)

1727-ben királyi rendeletre a porták számának megállapítására új összeírás történt olymódon, hogy most már nem a jobbágy lehetőssége, hanem a föld termékenysége és minősége fogja az adóalapot, a portát adni. Ezen összeírás alapján 100 országos portában állapíttatott meg az adóalap a megyében.

1750-ben a költségvetési évet a hadiévhez kötötték, amely novembertől novemberig terjedt. Az 1768. évben megszüntették az adóknak (királyi és megyei adó) közös kezelését és elrendelték, hogy azokat külön a hadi- és külön a házipénztár („pro Cassa Bellica” és „pro Cassa Domestica”) címén vessék ki és kezeljék külön. 1772-ben a megye eltörli a házi porták rendszerét, bizonyosan igen nehézkes volt a kezelés és újból az azután is gyakran módosított és részletezett dikák, illetve összdikák után vetik ki az adót a megye területén belül.

Mária Terézia ez évben a hadi- és háziadó kivetésére új adózási rendszert léptetett életbe, a jobbágy tehetősségének, dikáinak számbavétele mellet a „fundus” (ház és föld) is vétetett fel adóalapnak, a dikák pedig következőképpen változtak: személyi, kis- és nagylábasjószág-dikák, a fundus dikái, soron- kívüli dikák (mesteremberek, kereskedők, pálinkaégetők, stb. dikái), a communium beneficiorum dikái, közös haszonvételek dikái (legeltetés, fuvarozás., napszám, nádiás, favágás). Minden osztályban sok fokozatot, összesen 90-féle dikát állapítottak meg.11 így esett például egy jobbágyfőre 94, egy fiúgyermekre 42, leánygyermekre 28, szolgára 42, szolgálóra 8, ökörre, lóra 42, juhra 7, sertésre 16, 1 hold földre 14, 1 kapás szőlőre 14—16 dénár, 1 kereskedőre 3.38, 1 iparosra 1.69 rfrt, napszámosra 14—22, 1 méhköpüre 14, kender, dohány mázsájára 7, korcsmára 5 dénár hadiadó. Ehhez hozzájött még a háziadó összege.

II. József 1786-ban az adóügyek új rendszere érdekében, miután elvileg az adóalapot a jövőben a földbirtok jövedelmezősége fogja képezni, a birtok kataszteri felmérését rendelte el, hogy ennek alapján a földből származó jövedelmet meg lehessen állapítani és adó alá venni. Az erre vonatkozó mérnöki munkálatok és összeírások 1789-ben készen voltak, s ezek eredményéből megszerkesztették volna Budán a telekkönyvet. Azonban a terv nem vált valóvá, II. József halála után a nemesség ellenkezése miatt a kataszteri becslés elmaradt, továbbra is a dikálási rendszer (a porta, keretében) maradt meg több-kevesebb változtatással 1850-ig. 1848 után a birtokos nemesek évszázadok óta adómentes területeire is vetett ki adót az

11 Szederkényi id. m. IV. 172.

15 Heves vm. 1774. évi jk. 84, 326.

117