Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Adózás

katona után (oralis portio) havonként 1 írt, lovas katonáért (equilis portio) 1 frt 50. Később ez az összeg- 3—4 forintra emelkedett (1764—5. évben 1 oralis portio naponta 2 kr., 1 equilis portio 6 kr.) és ez összeget 1715-ig a katona zscldjá- ból vonták le és a gazdának adták oda. Később az összeget levonták a jobbágy hadiadójából, vagyis így fizette a jobbágy a hadiadóját, vagy annak egy részét. A katonaságnak a jobbágy által való ily ellátása igen súlyos visszaélésekre adott alkalmat, a beszállásolt katonák káromkodással, veréssel mindenféle elő nem írt ételt zsaroltak ki s emiatt állandóan panaszkodott a nép.

1692-ig a megye a helységekre kapu- (porta) számra vetette ki a nádori concursusokon a megyére kapuk szerint repar- tialt és most hadinak nevezett adó összegét. Ez évben nagy változás áll be e tekintetben. Már nem porták, hanem az azokban lakó jobbágyok vagyona szerint osztották fel az adót a megyén belül. (Átmenet a portális adózásról a jövedelmi adózásra.) A megváltozott gazdasági rendszer (telepítés, rétek felszántása, szőlők ültetése) miatt a megyén belül porták szerint kivetett adó igazságtalannak látszott és azért a terhek egyenlősítése végett a tehetősség szerint kellett az adót arányosítani. Ennélfogva a megye a Gyöngyösön, 1692 aug. 25-én tartott közgyűlésén utasította a szolgabírákat, hogy a helységekben a lakosságot tehetősségük szerint írják össze, hogy a kivetési rovások így átalakíttassanak. Ezzel egyidejűleg a tehetősség (facultas) összeírásának módját is előírta a megye; összeírandó volt a gazda marhája, lova, birkája, sertése és egyéb termények mennyisége, a következő becsérték szerint: 1 ökör értéke 15 frt, 1 ló 10 frt, 1 tehén 12 frt, 1 tinó 10 frt, 5 kecske 10 frt, 10 juh 10 frt, 1 sertés 1 frt 60 d. A terményből 20 kila egy évi élelmezésre leíratván, ezenfelül minden kila búza 1 frt-ra, zab, árpa 50 dénárba, 1 kas méh 1 frt-ra volt felveendő.

Az összeírás után a jobbágyra értékeinek összege szerint vettetett ki a megyére eső adóból a megfelelő összeg. A föld, ház és egyéb ingatlan számításon kívül hagyatott.7 Hatvannak ily módon összeírt facultása, értéke 1692-ben 3251 frt volt, amely összeg után a megyei szükségletnek (hadiadó és háziadó) Hatvanra eső része fejében 29 frt 30 d-t, azaz minden 1000 frt érték után 9 frt adót vetettek ki.

Megjegyzendő, hogy az 1692—3. években csak a rurális, jobbágyi facultásokat írták össze, a nemesit nem, mert a nemesek taksát fizettek, portális adót nem.

Nemsokára belátta a megye, hogy ez az összeírás igen

7 Heves vm. 1692—5. évi jk. 95.

114