Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Egyházi viszonyok

1390-ben Tamás, pápai káplán,25 * 1441—58-ban Albert.25 Címze­tes prépostok: 1638-ban Kisdy Benedek egri, 1650-ben Benedek Ferenc esztergomi, 1667-ben Kalocsay Miklós győri, 1687-ben Demka Márton, 1692—1713-ig Kondor László János egri, 1713—1722-ig Berkes András váci kanonokok, utóbbi 1723— 1729-ig javadalmas prépost, Hatvan vidékének valóságos misz- szionáriusa volt, 1729-ben meghalt, a prépostságnak egy szőlőt és malmot hagyott. Halálakor a prépostságnak volt egy vízi- és egy szárazmalma, egy majorja, két szántás alá való (két- nyomásos) 260 pozsonyi mérőnyi szántóföldje (a földesúr által 1723-ban adott földek), 35-kapás szőlője és mintegy 30 szekér szénát termő rétje. Ennyit írt össze a kir. kincstár.27 Innen kezdve a prépostság javadalmas és egyesített a hatvani plébá­niával, tehát az utódok prépostplébánosok, mégpedig 1729-ben Palics János, aki a plébániának egy szőlőt és pincét, 1739—77-ig Maszár Endre, aki a templomnak 600 forintot hagyott, 1777— 1794-ig Horvartovszky János Sámuel, 1794—1822-ig Stettner Bemát a pirépostplébános, aki igen tevékeny és jótékony volt, az 1809-i pestis idején önfeláldozó módon segítette és vigasz­talta a megrémült népet és a betegeket, ő kezdte írni a „His­tória Domus”-t, 1822—1847-ig Waiszkopf Mihály, 1847—8-ig Horváth Mihály, a történetíró, 1848—1889-ig Janikovits Ala­jos, alatta állították fel a régi (kálvária) temetőben 1862-ben az ű. n. kálváriát, amelyet Santarossa József kőfaragó gyön- gyössolymosi kőből faragott ki s amelyet 1935-ben az új­temetőbe vittek át. 1889—1900-ig Krenedits Imre, 1900—26-ig Ódray Cölesztin, 1926-tól Lévay Mihály, választott püspök, a hitélet újjáébresztője. A kapucinusok. A rend 1729-ben telepedett le Starhemberg földesúr hívá­sára Hatvanban, 1732-ben templomot építenek, 1743-ban enge­délyt kérnek a megyétől, hogy malom építésére 50 öl bánya­követ szállíthassanak Hatvanba. A rend orvoslással is foglal­kozott, 1749-től 1787-ig gyógytáruk volt, hol egy tanult sebész (chyrurgus) készítette az orvosságokat. A rend itt, kert köze­pén, hatalmas zárdát épített, amelynek alaprajza az 1783-i és 1863. év körüli térképeken világosan látható. Az utóbbnevezett térképen már sóházzá, illetve később községház és magánház­nak átalakítva. Boltozott kápolnája, egyes termei és egykorú kertje, amelynek kerítése hatalmas, támoszlopos kőkerítés, ma 25 Mon. Vatic. I. III. HO. 25 Leleszi házi lt. 67/2. Századok 1871. 621. 57 Rupp J. szerint. Orsz. It. N. R. A. 975. cs. 10. 106

Next

/
Thumbnails
Contents