Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Egyházi viszonyok
felkelése, Salm gróf bizonyosan — ha beleült is — kénytelen volt menekülni a birtokból. A prépost Rákóczi pártjára állt, résztvett az 1705-i széesényi országos gyűlésen, ahol az országos szövetséglevelet mint praepositus Hatvaniensis aláírta, pecsétjével megerősítette.1’ Valószínűleg azért fogták el 1709 december 13-án a császáriak és kétnapi börtönözés után Szé- csénybe vitték, ahol néhány napig magánházban, majd a Ferencesek kolostorában őrizték. Itt végrendelkezett, főpapi öltözetét és könyveit az egri káptalannak, ingóságait és győri házát rokonainak, az általa saját költségén épített malmot és a magaültette szőlőjét ájtatos alapítványokra hagyta. Később tisztázta magát, a király megbocsátott neki, sőt 1713-ban egri nagypréposttá nevezte ki, de méltóságába már nem iktatták be, július 23-án Egerben meghalt.” A szabadságharc után 1711-ben újból a kincstár foglalja le Hatvan területét, majd ugyanez évben Starhemberg G. T. grófnak adja donatióba a király azzal a kötelezettséggel, hogy a prépostság területi igényeit kielégítse. Fz azonban ismeretlen okból csak 1723-ban történt meg, amikor Berkes András címzetes hatvani préposttal a gróf e tárgyban szerződést kötött,11 amelynek magyarnyelvű kivonata így hangzik: Mi Starhemberg G.T. gróf (címei) és Berkes András váci nagyprépost mint hatvani prépost a következőkben állapodtunk meg: Minthogy én, Starhemberg G. Tamás, Hatvan teljes birtokát Salm hercegtől megkaptam és azt királyi kegy folytán is megszereztem és miután Salm herceg donatiós felséglevelében a hatvani prépostság jogai fel vannak tüntetve, azokat tiszteletben akarjuk tartani, ennélfogva a következőket határoztuk el: 1. a hatvani prépost részére megvesszük a Szentgouhardi Mátyás házát (nevezettnek János nevű testvére 1715—20-ig hatvani plébános volt) vagy ha ezt nem lehet, akkor más házat veszünk, amely minden tehertől és kötelezettségtől mentes lesz (kivált ságps lesz). 2. Ha Szentgotharditól nem lehetne megvenni a házhoz tartozó istállókat és kertet, akkor ilyeneket más helyen fogunk adni. 3. Mindazon földek, amelyek eddig a prépost birtokában vannak, tulajdonában maradnak és a prépostsági malom tájékán 130, és ugyanígy a Zagyván túl is (nyilvánvaló, hogy ezek a földek csak a prépostsági malomhoz viszonyítva fekszenek a Zagyván túl, a valóságban a Zagyván innen levő görbeéri földekről van szó) 130 pozsonyi mérőnyi (összesen kb. 130 m. hold) földet adok a prépostságnak. 4. A közlegelőn 100 darab marhára legeltetési jogot és ugyanilyet szolgái mar” Századok 1870. 341. ” Lesko I. egri líceumi könyvtárnok szób. közlése. 11 Egri kápt. hiteles It. E. E. 241. 103
