Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Gazdasági viszonyok
meghatározott nap előtt szüretelni, mert ugyanaz napon történt a dézsmálás is (földesúri kilenced és egyházi tized). A szőlőt csomoszolták és taposták, később préselték is, a mustot hordóba öntötték. Szüret után kihúzták a karókat, befedték a szőlőt. A kiveszett tőkéket döntéssel és ültetéssel pótolták és szaporították. Erre vonatkozólag érdekes szerződést ismerünk,“ amelyet 1708-ban Kondor János hatvani prépost kötött Horváth János nevű vincellérjével, aki szőlőjét megmunkálja, „évi dija lesz 55 rfrt, 14 kila búza, 50 font hús, a döjtésért minden veremtől vagy tőkétől, melyet elojt, 2—2 pénz jár”. A terület nagyságát nem ismerjük s így nem fűzhetünk ehhez magyarázatot. Egyébként évenként új ültetéssel is pótolták a hiányokat. 1720-ban 56% kapásnyi újültetésű szőlő van.“ A bort pincében (már 1452-ben is volt Hatvanban pince, 1. a tizedekről szóló fejezetet) és borházban tartották míg kiforrt, de úgy látszik, nagy részét mint mustot adták el. 1700—800 körül sok vörösbort termelnek. A hordók nagyobb része 1700—1800-ban faabroncsos, 4—10 abroncsot vertek rá, csak később használnak vasabroncsot. Hatvan vidékén általános volt a 3 akós (152 liter) gyöngyösi hordó. Az üres hordó ára akónként (51 liter) 30 dénár.“ A termésről a következő adataink vannak: 1715-ben egy kapás szőlő 1 ^ urna (akó, amelyben 51 liter van), 1720-ban 1 K urna bort hoz. 1730-ban kb. 78 m. holdon termett 901 hektoliter, holdanként kb. 11 hl. 1737-ben kb. 69 m. holdon termett 438 hektoliter, holdankint kb. 6 hl. 1774-ben kb. 266 m. holdon termett 2171 hektoliter, holdanként kb. 8 hl. 1777-ben a prépost egyik 20 kapás (kb. 3.3 m. hold) szőlőjéből 40 akó (2040 liter) bort „rpmélnek”. A bor kezelésére nem sok gondot fordítottak s azért sok megromlott. A hatvaniak borukat 1452-ben is szabadon adhatták el a dézsmálás után, később, 1700 után részint a községi korcsmában, részint sorban a házaknál mérhették ki azt, de csak Szt. Mihály naptól Szt. György napig. 1848-ban a hatvaniak a megyéhez panaszt tesznek, amely szerint a herceg haszonbérlője elkoboztatta az általuk eladott borokat, holott a lakosok tulajdontermelésű borukat negyedakónként, emlékezetet meghaladó idő óta a törvény értelmében mindig háborítatlanul mérték.*1 A lakosok régi joga volt az, hogy 6 hónapon át mérhették a bort, ezt a jogot a község 1874-ben bérbe adta, azonban a bérlő panaszt emel az elöljáróságnál, hogy az urada“ Egri kápt. mit. 23.3.1.14. " Orsz. It. Arch. Regnic. L. D. D. 5. “ Egri kápt. mit. 23.3.2.21. ** Heves vm. 1848. évi jk. 721. 93