Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Gazdasági viszonyok

alkalma és akarata volt ahhoz, hogy hirtelen meggazdagodjék, 21 éves korában ügyvéd, 1720-ban királyi jogügyi igazgató, 1724-ben kamarai tanácsos, 1728 óta a neoaquistica commissio pereit intézi, 1732-ben báró (de Gyarak). ö vette rá 1740-ben a rendeket arra, hogy Mária Teréziának a porosz támadás ellen hadsereget adjanak, ő rendezte Pozsonyban a „moriamur”-t. 1743-ban gróf, kamarai elnök, 1758-ban főlovászmester, stb.

Alatta kezdődik Hatvan virágzása, a racionális gazdálkodás. Gombos pusztán — valószínűleg Mayerhoffer András híres építőmester tervei szerint — gyönyörűszép majort épít, amely fallal van körülvéve, a sarkokon bástyaszerűen kiugró, toronyhoz hasonló házak, a major kapui fölött kőből faragott művészi ember- és állatalakok. A majorban rendkívül szép, oszlopos istállót épít, itt volt a svájci tehenészet, kiváló volt a ló- és juhtenyésztése. Grassalkovich elsőrendű gazda, a hatvani uradalom (tehát nemcsak Hatvan) gabonahozama 1 évben 28.800 forintra rúgott, 1761-ben 50.000 p. mérő gabonát adott be a kamarának. Akkor kezdődik ismét a gabonakonjunktúra. 1762 táján Hatvanban vámjogot nyert és minden uradalmára pallos- jogot. Egyébként törődött a telepesek lelki szükségleteivel, de csak róm. kát. vallású telepest tűrt meg. Birtokaiból két majorátust csinált, 1771-ben halt meg. Máriabesnyőn temették el.

Fia, II. Antal 1734-ben született, 1782-ben vette át az uradalmat, elrendelte a bevételek fokozását, az urbárium előírta naturaliákat pénzben követelte; sohse volt itthon, a tisztjei a néppel rosszul bántak. Fia, III. Antal 1771-ben született; igen sok adóssága volt, pazarul költekezett. Hogy pénzhez jusson, mindent árendába adott, minden bérlethez jobbágytelek is járt, a nagy szolgáltatások miatt elhagyott telkeket a bérlőlaiek adta át.

Gabonából 1801-ben hozzávetőleg 7543 frt a tiszta jövedelme a hatvani uradalomból, összjövedelme ugyanakkor kb. 40.520 con. frt, azonkívül robot- és naturaliaváltság, kisdézs- ma (dohány, tengeri, káposzta, stb.) bárány, rajdézsma, taxa. Bérbe adta a maradványföldeket, táblákat, pusztákat, teheneket, birkákat, halastavat, malmot, házakat, boltot, mészárszéket, korcsmát, pálinkfőzőt, sorházat.” Ezeket a bérlőket taxalistáknak, censualistáknak hívták és szintén telepesek voltak. Ugyanígy hívták azokat, akik a földesúr területén mesterséget folytattak. 1826-ban 17 160.000 conv. forint adósságot kebeleznek a hatvani uradalom fele részére, in. Antal 1827-ben csődbe kerül, uradalmait zárgondnok kezeli, 1841-ben meghalt.

’• Wellmann id. m. 184, 56.

17 Heves vm. közgyül. jk. 59.

89