Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

A politikai község

A politikai község.

Hatvan nagyközség: Heves vm. hatvani járásában, az Alföld északi perem vonalán, a Mátra déli lej tőségén levő és 177 m magas Strázsahegy és az Elsőhegy aljában, a Zagyva folyó mindkét partján fekszik. Neve számnév, hatvanas csoportban való települést jelent.

Átlagos tengersmnfeletti magassága 105 m; Kishatvan és újhatvan nevű községrésze 1—4 méterrel magasabb, a déli rész 1—3 méterrel alacsonyabb.1

A község a Zagyva árterületén fekszik. A folyó vízgyűjtő területe 5732.92 km8 és ezért szabályozása előtt a tavaszi és őszi csapadék okozta nagy árvíztömeget csak Hatvan határában tudta elteríteni, mert csak itt csökken lényegesen az esése.1 A Zagyva ágya Hatvan mellett majdnem egy szintben van a község talajának szintjével és ez okból vált mocsarassá Hatvan és környéke a folyó szabályozása előtt és főleg a török uralom idején.,

A község északi részén, a Mátra lábvonalán, levantei korú homokkövet és márgákat találunk.1 A homokos területen a talaj vázrészei túlnyomó részben kvarcból és colloid anyagból állanak.8

Éghajlata alföldi jellegű.

A Zagyva folyó völgye ősidőktől lakott hely. Az ásatások8 — főleg Hatvanban az ú. n. 10 holdon, a Strázsahegyen és más helyeken — nagyszámú kő-, bronz- és vaskorszakbeii edényeket, töredékeit, használati tárgyakat és sírokat hoztak felszínre. A leletek kis része a hatvani, nagy része a szombathelyi, már- marosszigeti és a M. Történeti Múzeumba került.

Nyilvánvaló tehát, hogy a község igen ákalmas letelepedési hely volt az ősidőkben is; itt találkozik a hegyvidék és a síkság; a hegy védelmet, a síkság és a folyó élelmet nyújtott (halászat, gazdálkodás).

A magyarok bejövetelekor az Aba nemzetség egyes részei

1 Gyulai M.: Hatvan településföldrajza. Kézirat.

8 Vendel A.: A hatvani cukorgyár talajának vázrészei. Földtani Közlöny 1914. 407.

8 Arch. Ért. 1869. 316., 1892. 187., 1893. 180., 1895. 1., 1897. 449.

7