Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Prohászka Péter: Pannónia és a szlovákiai kvád barbarikum kereskedelmi kapcsolatai a leletek tükrében
PANNÓNIA ÉS A SZLOVÁKIAI KVÁD BARBARIKUM KERESKEDELMI KAPCSOLATAI A LELETEK TÜKRÉBEN 63 fémedények, fibulák és üvegedények, amelyek a kvád terület jelentőségének növekedését mutatják. A barbarikumi fejlődésben nem okoz törést Vannius államának bukása sem. Claudius uralmától a római hatalom fokozatosan berendezkedett a Dunántúl keleti részén is. A tartományban és a kvádoknál ekkor az itáliai áru forog a legnagyobb mértékben és a kereskedelem irányítása az itáliai kereskedők kezében volt. A római importáruk egy részének esetében azonban feltételeznünk kell, hogy ajándékként vagy zsákmányként kerültek a kvádokhoz. A Flaviusok uralmától egészen a markoman -szarmata háborúkig a gazdasági növekedés jellemző, amit csak kis mértékben zavartak meg a domitianusi háborúk. A kliensállami rendszer előnyeit a tartomány lakossága mellett a kvádok is élvezték és a kétirányú kereskedelmi kapcsolatok tovább bővültek. Az itáliai árukat kiszorítják az olcsóbb galliai és germaniai áruk, amelyek maguk után vonták, hogy a római importáru birtokába szélesebb társadalmi réteg jut. A kereskedelem színhelyei a légióstáborok voltak, amelyek mellett sorra jöttek létre a polgári települések. Pannónia és a szomszédos területek jelentős piacaivá váltak a behozott áruknak. A markomann-szarmata háborúk törést jelentenek ebben a kapcsolatban, ami az importáruk forgalmában is megfigyelhető. A korábbi gazdag fémáruval ellentétben a kerámia szerepe egyre jelentősebbé válik. A Severusok alatti gazdasági virágzás békét teremt ugyan a határokon túl is, a birodalom belső válsága azonban hatással van a szomszédos barbarikumra, ami az egyre szegényedő leletanyagban megfigyelhető. A terra sigillata exportnak az alamannok pusztítása vet véget, de a tartomány kerámiamühelyei továbbra is áruval látták el a kvádokat. A 3. század második felében több támadás érte Pannoniát a kvádok és a szarmaták részéről. A Krakovany-Stráze-i sírok tárgyainak többsége (7-8. kép) feltehetőleg ezen betörések során került a kvádokhoz. A 4. században két hadjárattól eltekintve nem volt jelentősebb kvád betörés, a kvád állam és a kereskedelem súlypontja azonban fokozatosan keletre húzódott. Pannónia és a kvád barbarikum kereskedelmi kapcsolatai a Római Birodalom gazdasági és politikai viszonyaival álltak szoros kapcsolatban és ennek megfelelően a Birodalom belső hanyatlásával állt összefüggésben a barbarikumi kereskedelem csökkenése, majd megszűnése. JEGYZETEK 1 Részletesen erről az Észrevételek a regnum Vannianum történetéhez c. tanulmányomban (s.a.).