Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Szalontai Csaba: Észrevételek Keszi Tamás módszertani megjegyzéseivel kapcsolatban

460 SZALONTAI CSABA arra nézve, hogy ez a felcserélhetőség milyen távolságra érvényes, azaz csak a szomszédos 5-6, netán a szomszédos 10-20 sír között nem lehet kronológiai különbséget kimutatni. " Ha az adott lelet vagy lelőhely korát vizsgáljuk, akkor a szeriáción kívüli módszerekkel mindenki oda helyezi az adott elemet, ahová — szíve, szaktudása, vagy hite szerint — szeretné. Erre sajnos a szeriáció nem ad lehetőséget. 10. A szeriáció nem azt mutatja meg, hogy az egyes sírok között milyen abszolút időrendi különbségek vannak. Erre nem is tesz kísérletet. Azt mutatja meg, hogy a vizsgált leletegyüttesek (adott leletkör tárgyainak különböző kombinációi) miként viszonyulnak egymáshoz. Ezért ismételten szükséges hangsúlyoznunk, hogy nem abszolút időrendi meghatározásokra használatos e módszer. Ugyanakkor azt sem lehet elhallgatni, hogy természetesen gyakran vonunk le abszolút időrendi következtetéseket is. Ezek azonban minden esetben csak következtetések, nem pedig tényként elfogadandó megállapítások. így van ezzel minden kormeghatározási módszer is. Bármelyik módszert nézzük is meg, mindegyik, amely a relatív időrend meghatározásával foglalkozik, kísérletet tesz annak abszolút időrendi értelmezésére is. Mivel a régészet feladata mindkét időrend meghatározása, ezért sem csodálkoznunk nem szabad ezen, sem pedig elítélni nem illő azt. Csak tudomásul kell venni, hogy az egyes módszerek kompetenciája meddig terjed, majd ennek tisztázása után a megfelelő kritikával és fenntartásokkal kell fogadni az abszolút időrendi meghatározásokat. Érvényes ez minden korábbi saját megállapításomra is: látni kell a lehetőségek korlátait, és a szerint kell értékelni a leírtakat is. 11. Ez azonban nemcsak a szeriációra érvényes, hanem minden egyes régészeti kormeghatározásra is. Tehát illő lenne, ha hasonló önkritikával kezelné mindenki a saját maga időrendi próbálkozásait is. 12. Keszi Tamás az abszolút időrendre vonatkozó inkompetencián túl kétségbe vonja azt is, hogy az egyes leletkörök (nála az időtengely mentén felrajzolt „halmazok") közötti relatív időrend meghatározására lehetőségünk lenne. Ez azt jelenti tehát, hogy szerinte a régészet nem képes ennek a meghatározására? Megítélésem szerint a hagyományos régészet axiómarendszere éppen ellenkezőleg, eddig mindig is leletkörök, horizontok egymáshoz viszonyított időrendi helyzetével foglalkozott. Ezek szerint mindhiába. 13. Egyetértek azzal a megállapítással, hogy „az egyes sírok megásásának idejét nem lehet egy bizonyos időhatáron túl pontosítani". A hagyományos módszerrel az egymáshoz korban közel álló sírokat Keszi Tamás egy-egy halmazban helyezi el, mégpedig azért, mert minden, vagy majdnem minden eleme azonos, vagy igen sok köztük a régészeti értelemben vett hasonlóság. Ezt tudja a szeriáció is, csak nem halmazokat gyárt, hanem egy egyenes mentén helyezi el azokat. Az ne tévesszen meg senkit, hogy ha két sírban pontosan ugyanazok a leletek fordulnak elő, akkor az egyik eggyel előrébb helyezkedik el a másiknál. Miután a leletekből látható, és az ún. „helyiértékből" pedig ki is olvasható, a két sír egykorúnak tartható. Ha több ilyen van, akkor azok is egykorúak. Ebben az esetben — de csakis ebben, tényleg „nyugodtan" felcserélhetjük azokat, az nem befolyásolja a végeredményt. Ha a két sír leletei csak egyetlen darabban térnek el egymástól, akkor a hagyományos régészeti módszerekkel is lehetőségünk van a halmazból kiszakítani az adott sírt, és előbbre vagy hátrább helyezni azt a többi sírhoz képest. Ha ugyanis a régészeti tudásunk alapján biztosra vehetjük, hogy az az egy lelet — amelyben különbözik a két síregyüttes — korábbi vagy későbbi a többi leletnél, akkor sejthetjük, hogy az azt tartalmazó sír vagy korábbi vagy későbbi a többi sírnál. Erre képes a szeriáció is. Ugyanis, ha ebből a leletből más sírokban is előfordul még példány, akkor a vizsgált sír minden egyes lele-