Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Keszi Tamás: Módszertani megjegyzések a szeriációs temetőelemzésekkel kapcsolatban

452 KESZI TAMÁS JEGYZETEK 1 Hanuliak — szeriációs programmal elkülönített — első kronológiai csoportjában az első 11 halott között az antropológiai adatok szerint 9 férfi van és két infans korú, ezek közül az egyik (261. sír) leletei alapján bizton tartható fiúnak (HANULIAK 1994, 69). A 920-950 közé datált 44 sírnak ez nagyjából az egynegyed része, ha úgy tetszik a mintegy harmincéves periódusban 7-8 évig csak férfiak haltak meg. A búskomorságba eső özvegyek ezután valószínűleg utána halhattak uraiknak, a következő sírok között ugyanis túlnyomórészt nőket találunk. 2 A szegvár-oromdűlői temetőben alig van olyan 30 évesnél idősebb halott, amelyik mellé két lelettípusnál többet tettek volna: 669. sír (48-53 éves; csiholó, kova, vaskés), 391. sír (29-34 éves; vascsat, pántgyűrű, nagy átmérőjű s-végű karika), 458. sír (maturus; hurkos-kampós végű ezüstkarika, öntött gyűrű, pántgyűrű, körte alakú karika), 378. sír (senilis; hullámvonaldíszes gyöngy, lapított gömb alakú gyöngy, díszítetlen gömb alakú gyöngy, fóliás gyöngy, négyzetes átmetszetü huzalgyűrü, nagy átmérőjű s-végű karika, körte alakú karika). Igazán gazdag sírokat általában fiatal nők vagy gyermekek esetében találunk (legalább négy tárgytípussal: 410., 471., 618., 249., 289. sír), és ez korántsem szegvári sajátosság. A szeriációs táblázatban szereplő 42 sírból 19-21 tartozik az infans és iuvenis korcsoportokba (pontos számot nem nagyon lehet adni, mert több halott esetében az intervallumosan megadott életkor átfedi a iuvenis és aduitus korcsoport közötti határt), tehát nagyjából annyi, mint a másik háromba. A táblázat első 9 helyén szereplő halott mind az adultussenilis korcsoportba tartozik (a 622. sír 29-34 évesre becsült halottján kívül mindannyian nagy valószínűséggel idősebbek 30 évesnél), ez a 42 egyénnek több, mint a 20 %-a. A következő 8 halott közül 6-7 infansiuvenis korú (a 667. sír halottjának kivételével mind a 7 fiatalabb 30 évesnél). A következőkben a különböző életkorú halottak nagyjából egyenletesen keverednek. Az utolsó 10 sírban viszont szintén csak 30 évnél fiatalabbak nyugodtak (ebből infans-iuvenis korú 9 halott), ez a 42 egyénnek csaknem a 24 %-a. Úgy látom, hogy a táblázatban világosan elkülönülnek a 30 évnél idősebb és fiatalabb halottak, amit nem tudok máshogy magyarázni, mint hogy a mellékletadás szorosan öszszefügg az életkorral. Igen erőltetett magyarázatnak találnám, hogy ha a mellékletadási szokás sűrű változásával próbálnánk értelmezni az egyenetlen megoszlást (hogy tudniillik a temető első periódusában elsősorban a 30 évnél idősebbek kaptak több mellékletet, ezért a fiatalabbak nem is kerülhettek fel a táblázatra, ezt követően fordítva történt, és a 30 évnél idősebbek csak ritkán kaptak legalább két mellékletet, majd egy egalitárius korszak következett, amikor a fiatalokat és időseket egyformán kiadjusztálták, ezért nagyjából egyforma arányban szerepelnek a szeriációs táblázatban is, végül ismét a fiatalok számíthattak több mellékletre) (BENDE-LŐRINCZY 1997, 2. TÁBLÁZAT). 3 Ipolykiskeszin semmi sem indokolja a 170. (III. horizont) és a 304. sír (I. horizont) közötti nagy kronológiai különbséget: mindkét sírban előfordul a 42. és 48. típus, a 170. sírban ezek mellett a 18., 45., 46., 56. típus található. A két sír tulajdonképpen csak leletkombinációjában tér el, temetőn belüli stratigráfiai helyzetük illetve a tárgyak kronológiája megengedi, hogy mindkét sírt azonos időre datáljuk. Hanuliak számítógépes programja tehát egy inkább szociológiainak ítélhető jelenség mögött kronológiai okot lát (HANULIAK 1994, 69). A szegvár-oromdűlői temető elemzésekor a program a 283. sírt sorolta az utolsó, a 42. helyre. A sír leletanyaga (kásagyöngy és kis méretű s-végű hajkarika) előfordul a 34. helyre sorolt 249. számú, feltűnően gazdag sírban is. A 283. sírt tehát nyugodtan helyezhetnénk a 249. sír elé, aminek a temetőn belül elfoglalt helyzetük sem mondana ellen: a 249. sír a temető szélén van, a 283. a közelében, de valamivel beljebb. Kevesebb ugyan benne a lelet, de hát Istenem, szegény ember vízzel főz. A szeriációs sorrend tehát ebben az esetben sem jelent biztos kronológiai sorrendet, a 283. sírt, ha nem a szeriációs programra támaszkodunk, hanem a józan paraszti észre, nyolc hellyel előrébb helyezhetjük a sírok sorrendjében. Egy 42 tagból álló sor esetén ez elég jelentős mozgatás, durván a táblázat egy ötödét ugrottuk át (BENDE-LŐRINCZY 1997, 2. TÁBLÁZAT). 4 Tekintve, hogy az eddigi elemzések egy-egy temető anyaga alapján készültek, ilyen jellegű korrelációra nem tudok példát hozni. Amúgy is vitatott, hogy a 10-11. századi leletanyag alapján mennyiben lehet etnikumokat elkülöníteni a Kárpát-medencében. Akik (például Kristó Gyula) határozott etnikai különbséget látnak a 10. századi vezetőréteg és a köznép között, azok természetesen egyet fognak érteni azzal, hogy ez a jellegű eltérés is jól megfigyelhető lenne a szeriációs táblázatban. Nem kell ugyanis különösebb jóstehetség annak megjövendöléséhez, hogy ha a karosi temetők és egykorú köznépi temetők leletanyagát egyszerre szeriálnánk, akkor a két csoport élesen elválna egymástól. Amennyiben a két csoport között szociológiai különbséget feltételezünk, természetesen az előző esethez találnánk újabb példát. 5 Fontosnak tartom, hogy a temető elemzése során a Szerzők gyakorlatilag a hagyományos, a temető térképét felhasználó módszerrel végezték el az elemzést, ehhez a szeriációs táblázat semmi pluszt nem tudott hozzátenni: 236-238. o. Egy helyen érzem úgy, hogy a szeriációs táblázat befolyásolta a Szerzők következte-