Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Szentgyörgyi Viktor - Mezei István - Búzás Miklós: A halászkunyhó ujjlenyomata
408 SZENTGYÖRGYI VIKTOR - MEZEI ISTVÁN - BÚZÁS MIKLÓS lesebb. Rajzoljuk meg a szimmetrikusan kiegészített lakóház méretarányos keresztmetszetét ebben az NO síkban (23. kép). A szelement, és a korabeli külső járószintet vízszintesnek képzeljük el, így a taréjmagasság h = 4.4 m közelítő értéke (23. kép TU) a lakóház összes keresztmetszetén azonos. A „nyél" segítségével beépített szarufa alatt elhelyezkedő padka szélességének (a továbbiakban sz) közelítő értéke a 22/B., ill a 23. képen mérhető: sz = 0.54 m. (Mivel a padka szélessége a szelemen síkjára merőleges, sz ^ p.) A lakógödör szélességének az NO síkon mért közelítő értékét közvetlenül az ásatási dokumentációból ismerjük: értéke 3.36 m. Ehhez két oldalról hozzáadva sz közelítő értékét, a tetőszerkezet szelemenre merőleges legnagyobb szélességének közelítő értéke 4.44 m (23. kép RS). Mivel a lakóház támasztó szerkezetét szimmetrikusnak tételezzük fel, a szelemenágasoktól a tetőig terjedő távolság közelítő értéke az NO síkon mindkét oldalon egyenlő, vagyis RU=US = 4.44 m /2 = 2.22 m. A TU (h) = 4.4 m, és az US = 2.22 m közelítő értékek ismeretében az STU derékszögű háromszög átfogójának (23. kép ST) közelítő értéke a Pitagorasz-tétel felhasználásával számítható: TU 2+US 2 = ST 2 => ST = JTU 2 + US 2 = a/4.4 2 + 2.22 2 = 4.93. Mivel a kiindulási közelítő értékeket m-ben adtuk meg, a számított ST közelítő érték mértékegysége is ez. Jelöljük a „nyél" oldalán elhelyezkedő, és a szelemenre merőleges szarufa hosszúságának közelítő értékét r'-nek, süllyedésének közelítő értékét pedig s'-nek. Ekkor ST közelítő érték (r -s y) közelítő értékével azonosul. Ha a tető szimmetrikus voltát elfogadjuk, akkor a „nyél" oldalán elhelyezkedő, és a szelemenre merőleges szarufa ellenoldali párja is ugyanilyen hosszúságú, vagyis ST = TR = 4.93 m. Számítsuk ki a „nyél" oldalán elhelyezkedő, és a szelemenre merőleges szarufa dőlésszögének közelítő értékét (23. kép co). Induljunk ki az STU háromszögből. A derékszögű háromszögekre felírható arányosságok ismeretében: TU tan co° = . US A korábban mondottak értelmében ebből az következik, hogy cű° = arctan íjJJ\ KUS y 180° = arctan K 4.4 u80 c 2.22 3.14 = 63. A műveleteket a mértékegységekkel is elvégezve belátható, hogy a keresett co szög (ill. annak közelítő értéke) valóban fokokban adódik. A szimmetria miatt a szelemen túloldalán elhelyezkedő, arra merőleges szarufa dőlésszögének közelítő értéke is éppen ekkora, vagyis a>° = k° = 63°. Mivel a háromszögek szögeinek összege 180°, a szelemenre merőleges egymással párban álló két szarufa egymással bezárt szöge (ill. annak közelítő értéke) A° = 180° - co° - k° = 180° - 63° - 63° = 54° (23. kép). A tetőszerkezet szelemen alatt mérhető legnagyobb hosszúságának közelítő értéke a 22/B. képről leolvasható: VW= 4.64 m.