Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Szentgyörgyi Viktor - Mezei István - Búzás Miklós: A halászkunyhó ujjlenyomata
A HALÁSZKUNYHÓ UJJLENYOMATA 401 ri tetőzet méreteire felállított egyenleteink eltévednek, a matematikai modell segítségével olyan tetőzethez (?) jutunk, amely a kérdéses lakógödör felett sosem létezhetett. Eddigi állításainkat megfontolva kijelenthetjük, hogy a jelen dolgozatban tárgyalt modellezés egyúttal alkalmas a kiindulásul feltételezett nullhipotézis matematikai elbírálására is. E matematikai elbírálásnál megbízhatóbb értékelés jelen tudásunk szerint nem adható. Az elmondottakból persze az is következik, hogy H 0 helytállóságáról nem lehet általánosságban beszélni: a nullhipotézist csak és kizárólag konkrét esetekben, a „nyeles lakógödör" mint régészeti lelet (konkrét méreteinek), és az adott ásatás(ra jellemző „külső hibák") ismeretében lehet elfogadni, vagy elvetni. A nullhipotézis vizsgálatakor, a „nyelek" rendeltetésével kapcsolatosan szólnunk kell egy korábbi elképzelésről is. Említettük, hogy a kutató régészek egy része, e jellegzetes árkocskáknak kultikus, liturgikus szerepet tulajdonított. A Veresegyház-Ivacson feltárt 5. sz. lakógödör „nyeléből" két sertésagyar került elő. Az ásató Mesterházy Károly az építési áldozatokra hívja fel a figyelmet (MESTERHÁZY 1983,143), és többek között éppen a kardoskúti „földbeásott lakóház" padlójába ásott kakassal (MÉRI 1964,12; 16-17) hozza kapcsolatba. Az ismeretlen rendeltetésű árkocskát valamiféle áldozási helynek gondolja. Ez az elképzelés egyébként az Esztergom-zsidódi 1. sz. lakóház gödréhez (9/A. kép) csatlakozó „nyéllel" kapcsolatosan is felmerülhet: betöltéséből ökölnyi és kisebb köveken és faszéntörmeléken kívül apró cserépdarabok, és egy csirke (vagy más kis termetű madár) csontjai kerültek elő. 3 Az árkocskák kultikus, liturgikus szerepét, és különösen az építési áldozatokkal kapcsolatos elgondolásokat nem kell azonnal elvetnünk: még akkor sem, ha a jelen dolgozatban bemutatott matematikai analízis egyértelműen rámutat a kérdéses árkocska nullhipotézis szerinti használatára (mint ahogyan az Esztergom-Zsidódi 1. sz. lakógödör esetében is (Id. a következő 7. pontban)). Ésszerűnek látszik ugyanis az a gondolat, hogy az elsődlegesen (!) szarufák utólagos beépítésére készített árkocskákba áldozatot helyeztek el. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez utóbbi rendeltetés ekkor másodlagos (!): az árkocskát nem ezért ásták a lakógödör földfalába, hanem azért, hogy segítségével beépítsenek egy szarufát. Tudjuk, hogy a „nyél" készítésének időpontjában a megroggyant tetőzet éppen beszakadni készül. Ekképp éppen „szükség van az áldozat bemutatására". A tetőzet javítása egy csatornaszerü árkocska (végsősoron egy gödör) kialakításával jár. Ráadásul ez a gödör éppen a sérülés közvetlen közelében, a beépítendő (beépített) új szarufa alá nyúlik ki. Mivel a(z Árpád-kori szemmel valószínűleg a legmegfelelőbb helyen keletkező) gödör a javítási munkálatok alatt amúgy is betemetődik, célszerűnek látszik az áldozatot éppen abba helyezni. Az áldozati szertartásnak talán éppen az lehetett a célja, hogy a tetőzet sérülése többé ne következzék be... Fenti meggondolásokat összegezve kimondhatjuk, hogy a matematikai bizonyosság és a liturgikus szerepkör nem zárja ki egymást. Éppen ellenkezőleg: az áldozati szertartásra utaló nyomok rámutatnak a szarufabeépítés szükségességére, az árkocskák pedig feltárják az áldozati szertartás okát. Természetesen az áldozati szertartásra utaló nyomok hiánya nem jelenti egyúttal e szertartás hiányát. Áldozatként ugyanis nemcsak csontos élőlényt mutathattak be, hanem ételt, bort, stb. is. Ezek pedig nyomtalanul pusztulnak el. A „nyelek" kultikus, liturgikus szerepének további kutatása megtisztelő feladat: népünk egy eddig ismeretlen korai hagyományával állhatunk szemben! 7. Egy konkrét eset bemutatása Az Esztergom-Zsidód lelőhelyen 1996-ban feltárt 1. sz. Árpád-kori lakógödör felülnézetét az ásató régész Molnár Erzsébet helyszíni feljegyzései és rajzai nyomán 4 a 9/A. képen mutatjuk be.
