Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Szentgyörgyi Viktor - Mezei István - Búzás Miklós: A halászkunyhó ujjlenyomata
352 SZENTGYÖRGYI VIKTOR - MEZEI ISTVÁN - BÚZÁS MIKLÓS ményei az egykori valóságtól mennyire térhetnek el. Ehhez azonban e számított értékeket befolyásoló hibák alkotóelemeit „újból össze kell raknunk". 3/D. A hibák nagyságának meghatározása (az abszolút hibakorlát bevezetése) A gyakorlatban végzett méréseket általában hiba terheli. Mint láttuk, a tetőszerkezet számított méreteinek az egykori valóságtól való eltérését a fellépő „belső" és „külső hibák" együttesen hozzák létre. Az (1-7) egyenletek végeredményeiben mutatkozó eredő hiba nagyságát természetesen nem ismerjük pontosan. A legkiválóbb matematikai apparátussal sem állapíthatjuk meg azt, hogy a kapott végeredményeink az egykori valóságtól pontosan mennyire térnek el. A gyakorlatban azonban legtöbbször a lehetséges tévedések túlbecslése is elegendő: ekkor azt számoljuk ki, hogy mekkora az a legnagyobb eredő hiba, melynél nagyobbat már semmiképp sem követhetünk el. Legyen egy mennyiség pontos értéke X, közelítő (mért) értéke pedig x. Egy őx pozitív számot az x közelítő érték abszolút hibakorlátjának (röviden abszolút hibájának) nevezünk, ha a közelítő érték a pontos értéktől őx-nél biztosan nem tér el jobban: \X-x\ <őx. Ezt a gyakorlatban megállapodás szerint a következő módon is jelölik: X = x±őx. A gyakorlatban sok esetben a mért adatokból újabb mennyiségeket kell kiszámolnunk. Ekkor a kiindulási adatok hibáit valamilyen mértékben a kiszámított értékek is „öröklik". Vizsgáljuk meg az egykori tetőszerkezet méreteinek számításához vezető matematikai müveleteket. Figyeljük meg, hogy az egyes müveletek elvégzése során a kiindulási adatok hibái miként „terjednek". Legyenek adottak valamilyen Xés 7pontos értékek x ill. y közelítő értékei: \X-x\ <8x, \Y-y\<őy. Vizsgáljuk meg, hogy két közelítő érték abszolút hibája hogyan terjed az összeadás során. Feladatunk tehát az x + y összeg abszolút hibájának meghatározása: \X + Y-(x + y)\ = |X + 7-x->;| = |(X-jt) + (7->>)| <\X-x\ + \Y-y\ <őx+őy. Az összeg abszolút hibájára tehát a kiindulási közelítő értékek abszolút hibáinak összege adódik: ő(x - y) =őx+őy.
