Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Szentgyörgyi Viktor - Búzás Miklós - Zentai Mihály: Az Árpád-kori házak „nyele"

AZ ÁRPÁD-KORI HÁZAK „NYELE" 317 ágas és a bejárat gerincét alkotó két szelemen elkészítéséhez felhasznált faanyag méretrevágása és kérgezése gyakorlati tapasztalataink alapján két nap alatt elvégezhető. Az ágasok alsó végeinek égetése csupán percek kérdése. A megfelelő fák kiválasztása és döntése is elvégezhető egy nap alatt, de csak akkor, ha házunk közvetlen közelében válogatunk. Ha a faanyagért messzebb kell mennünk, vagy sokat kell válogatnunk, akkor az előkészületi munkálatok 5-6 napig is elhúzódhatnak. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy ha a faanyagot különösebb válogatás nélkül házunk közelében össze tudjuk szedni, akkor az előkészületi munkálatok három napot vesznek igénybe, tehát pontosan annyit, mint a tényleges javítások. Az előbbi hosszúra nyúlható szakasza pedig a faanyag beszerzése. Fel kell tegyük végezetül tehát azt a kérdést, hogy ha házunk közelében nem találunk hosszú életű és minden szempontból megfelelő faanyagot, viszont a tényleges javítások ilyen rövid idő alatt elvégezhetőek, érdemes-e a hosszas válogatás, a távoli beszerzés és szállítás nehézségeit vállalnunk. Mivel a valóságban szinte sosem fordul elő az, hogy minden egyszerre romlik el, a fent említett húsz szarufáért, három szelemenágasért és a bejárat gerincét alkotó két szelemenért nem egyszer kellene messzire utaznunk, hanem mindannyiszor, ahányszor éppen valami elromlik közülük. A hosszas válogatás, a távoli beszerzés és szállítás problémája tehát halmozottan jelentkezik. Kérdésünkre tehát az a kézenfekvő válasz adható, hogy mivel az Árpád-kori ember valószínűleg nem gondolkodott annyira előre, amennyivel a tartós és minden szempontból megfelelő faanyag házának javításmentes élettartamát növelte, hajlékának javításához azt az anyagot használta fel, melyet különösebb utánajárás nélkül be tudott szerezni. Ugyanis sem munkában, sem időben nem érte meg az anyagot hosszasan válogatni, vagy túl messziről szállítani. A szabályozatlan nagy folyók végeláthatatlan tocsogós nádasainak, gyékényeseinek napsütötte apró magaslatán álló szállás épületeinek alkatrészeit tehát nem a távoli tölgyesek vagy bükkösök hosszú életű kiváló fái alkothatták, hanem a göcsörtös, görbe füzek. Ezt a tényt pedig mindazoknak érdemes lenne figyelembe venni, akik korabeli épületek rekonstrukcióival foglalkoznak, hiszen a tölgyesek, bükkösök vagy fenyvesek nyílegyenes szálfáiból készített épületek csak ott tartozhattak a korabeli tájhoz, ahol ezek az anyagok különösebb nehézségek nélkül elérhetőek voltak. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Bencze Zoltán, Fodor István, Ilon Gábor, Madaras László, Mesterházy Károly, Molnár Erzsébet, Somogyvári Ágnes, Szabó Géza, Szalontai Csaba, Székely György, Takács Miklós és T. Németh Gabriella régészeknek, akik betekintést nyújtottak az ásatási dokumentációikba, lehetővé téve ezzel az ásatásaikon feltárt lakógödrök tanulmányozását. Hálával tartozunk Kovalovszki Júliának, Trogmayer Ottónak, Selmeczi Lászlónak és Takács Miklósnak dolgozatunk elkészítésében nyújtott értékes segítségükért. Köszönettel tartozunk Muhari Évának, aki lehetővé tette számunkra, hogy Ópusztaszeren, a tulajdonában lévő hatalmas ősgyöpön folytathassuk fiatalon elhunyt férjének, Ormándy Jánosnak munkáit. Köszönet illeti Kecskeméti Jánost, Kecskeméti Zoltánt, Dömös Jánost és Fábián Tamást az Ópusztaszeren több éve zajló rekonstrukciós munkálatok alatt nyújtott segítségükért. Külön köszönet illeti Balog Istvánt az Ormándy János Kísérleti Régészeti Telepen felépített Árpádkori lakóházak rekonstruálása és a szarufák kicserélése közben nyújtott nélkülözhetetlen segítségéért. Gyakorlati tapasztalatai nélkül mindez nem valósulhatott volna meg. Külön mondunk köszönetet a DALÉRT KFT-nek, a Dinnyés Nád-Ker RT-nek, az Első Magyar Kenderfonó RT-nek, a SZEGEDFISH Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató KFT-nek, valamint a Pécsi Bőrgyár RTnek, akiktől az Árpád-kori lakóházak felépítéséhez szükséges anyagokat kaptuk. Végezetül, de közel sem utolsósorban hálával tartozunk az Ormándy János Kísérleti Régészeti Telep összes munkatársának, akik gondolataikkal és munkájukkal felépítették az Árpád-kori lakóházakat.