Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Takács Miklós - Paszternák István: A győr-homokgödröki 10-11. századi temetőrészletek és középkori település
A GYŐR-HOMOKGÖDRÖKI 10-11. SZÁZADI TEMETŐRÉSZLETEK ÉS KÖZÉPKORI TELEPÜLÉS 281 7) 8 cm magas, 12 cm nyilásátmérőjű barbár edény 8) 5 cm magas, 14,5 cm nyilásátmérőjű tányér. 9) 8 cm vastag graph it párkány, olvasztó edényből, amelynek fala 2,75 cm vastag; serpenyőféle edénynek mélyedés es díszítményű fülrésze, 7 cm. ürnyilású fogantyúval; edényfenék keresztalakú domborjeggyel. 10) 11 cm magas, 9,5 cm szájnyílású bögre, párkány nélkül. 11) 5 db orsógomb gyurmából, 3 db 10 cm. átmérőjű téglából, több darab edényből. 12) 2 db átfúrt fenőkő, 1 sípféle, faragott fejdugóval. Összesen 52." 1880 „1. Az uj-szállások kelta temetőjéből E temetőhalom Fábry Nándornak 1871-ben tett mérése szerint 3,33 m. magas, 90 m kerületű volt. Egy része körülkerítve szállásul használtatik más része pedig szántóföld. Az akkori, nem rendszeres ásatás következtében a kétféle temetkezés leletei egyféléknek tartattak. A kétféle temetkezésről már 1878-ban győződtem meg, midőn a szántóföld temetőjéből a csontvázak mellett edényt nem találtam, míg a szállásban 1877-ben a csontvázak mellett grafitmázos szép urnák fordultak elő. Ezek csontváza nagykoponyáju, óriástermetű, míg a szántóföldi temetőben kisfejű, kisebb termetű. Amott a melléklet féme bronz és vas, itt bronz, ezüst, csekély vas. PULSZKYFERENCZ a mult szünidőben megvizsgálván e leleteket a szállásokét keltának a szántóföldét hunnak nyilvánítá. így az 1871-ben kiásott 15 sírmelléklethez 1877-ben 5 járult, melyek mint kelták a hun mellékletektől elkiilönítendők voltak." ,,IV. A népvándorlásiakhoz 1. Győrvárosiak 1. Hun temetkezés a Markovics-Despetics féle uj-szállások szántóföldjén Tavaly 20, az idén 30 csontváz ásatott föl 1879. július-hó 24-én kezdve: 7 csontváz melléklet nélkül; 31-én: 5 csontváz egyikén 18 szem ezüsttel borított gerezd es gyurmagyöngy. Augusztus 4-én: 9 csontváz, 3 gyereké: egyiknek jobb kézujján hengeres bronzgyürü, jobb fiilén fülönfüggő. 5-én: 5 csontváz, egyiknek balkarján combinált idomú, hosszudad borostyánkőgyöngy, 3 kék gyöngyszem, 1 kisebb borostyánkőgyöngy. 12-én: 3 csontváz, egyiknek jobb fülén ezüstfüggő, a szokott visszakanyarított kapocs nélkül. 13-án és 22-én egy csontváz találtatott melléklet nélkül. A csontvázak fekvése nagyrészt arcczal keletnek. Összesen 18 szem ezüstös-, 2 borostyánkő-, 3 kék üveggyöngy szem, 1 bronzgyűrű, 1 bronz és 1 ezüstfüggő. Összesen 26. 2. A homokgödrök agyagrétegéből Győrváros közönségétől: 4 durva edény, egyiknek fenekén: 4 cm magas, 3 cm fenék-, 5 cm nyílásátmérőjű, alul kerek, fölül háromszögű GRAFITEDÉNYKE; több jellemző töredék, 6 db orsógomb, csonteszközök, szíjdíszitmények bronzból. Összesen 10 edény 6 orsógomb, 5 csonteszköz, 8 szíjdiszitmény. Összesen 29." Börzsönyi Arnold: 1888 „ Ujabban leginkább edényekkel szaporodott muzeumunk, melyeket vagy sírokban vagy sokszor azokon kívül elszórva találtak." ,, Népvándorláskori tárgyak ...Valóságos népvándorláskori telepre vagy temetőre nem bukkantunk eddig területünkön. A régebben hun emlékeknek tartott tárgyakról ujabban kiderült, hogy azok nem hun, hanem ősmagyar eredetűek. (...) Az eddig a homokgödöri területen római sírok felett nagy számmal talált edények azonos, közös jelleggel birnak, tehát egy néptől származnak és ezeket eddig népvándorláskori tárgyaknak tartották. Melyik nemzet készítette és használta a fentebbiek közül ezeket? Nem tudjuk. Mindezen edények a földszintől egy pár ásónyomnyi mélységben tűzpadok körül fordulnak elő, hol még ezeken kivül néha több kevésbé megszenesült és a széleken csírázásnak indult köles - egy helyen több mázsányi - másutt buza és árpa fordultak elő. Találtak a magvak mellett nagy lapos, de érdes fölületű követ is, melyet valószínűleg őrlőkőnek használtak. Ékszerre vagy fegyverre nem akadtak a munkások, olyanra, mely a népvándorlás korára emlékeztetne, ellenben ősmagyar tárgyak, román és góth stilü kulcsok, különböző alakú sarkantyúk, Arpádkori pénzek, főkép IV. Béla féle rézpénzek, nagyon gyakran fordultak elő. Egyik tüzpad hamujában tavaly tatárféle rézpénzt is találtak, ami a többivel együtt a népvándorláskorinak tartott edények régebbi eredetét nagyon kétségessé, valószínűtlenné teszi s inkább ősmagyar származásúnak mondhatjuk. De mig összehasonlítás utján más, határozottabb, helyi tárgyakkal eredetük ki nem derül világosan, addig ezen pont alatt (t.i. a ,,Népvándorláskori tárgyak" c. fejezetben) emlékezünk meg róluk. (...) Az emiitett bizonytalan korú edények 4 csoportba: fazekak, poharak, födök és korsókra oszthatók; más edényfélét nem találtak ujabban. A szeszgyár építésénél kiváló nagy számmal talált fazekak és hozzájuk hasonló, de kisebb poharak, mint belül körösen barázdált fölületük bizonyítja, korongon készültek; széles, lapos talpuak, fölfelé kissé kiszélesültek, a nyaknál kevéssé behorpadnak s innen rézsútosan kifelé hajló peremével ellátott nagy körös szájjal birnak. Némely edény peremén egymással szemközt két-két lyukat
