Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Takács Miklós - Paszternák István: A győr-homokgödröki 10-11. századi temetőrészletek és középkori település

A GYŐR-HOMOKGÖDRÖKI 10-11. SZÁZADI TEMETŐRÉSZLETEK ÉS KÖZÉPKORI TELEPÜLÉS 271 de meglehetősen sematikusan ábrázolt emberi arc díszíti. A bordákat ill. a fejeket oly módon alakították ki, hogy az edény faragása során a peremnél a kőtömb eredeti, derékszögű éleit meghagyták, és ebből egymással átellenben egy-egy bordát faragtak ki, illetve két, olyan ovális felületet is, amelyen szemeket, orrot, ill. szájat ábrázoltak. Az emberi arcokkal díszített, homokgödröki kőedény értékelését azon megállapítással érdemes bevezetni, hogy e tárgy — bár egyedi alkotásnak minden bizonnyal nem tekinthető

6

2 — mégis minden kétségen felül iparművészeti jelentőséggel bír. így még furcsábbnak tűnhet az, hogy e kőedény szakmai körökben is alig ismert. E tény annál is kevésbé érthető, mert azt Börzsönyi Arnold már 1894-ben leírta, képét pedig 1897-ben közölte (BÖRZSÖNYI 1894, 15-18; BÖRZSÖNYI 1897, 1. ábra), sőt az elemzett kőedény már több mint másfél évtizede látható a győri Xantus János Múzeum állandó kiállításán is. Börzsönyi Arnold liturgikus célzatú edényként írta le (BÖRZSÖNYI 1894, 15-18), az általa javasolt értelmezés azonban felettébb bizonytalan. Azaz, a behatóbb vizsgálat egyáltalán nem erősíti a szenteltvíztartóként és/vagy keresztelőmedenceként történt felhasználást, bár e funkció egyelőre még nem is zárható ki. A liturgikus értelmezést igencsak erősítené, ha biztos tudomásunk lenne a Homogödrökben megbolygatott templomromról, templom körüli temetőről, ilyen adatok azonban (legalábbis egyelőre!) hiányoznak. Annak ellenére, hogy a századfordulón liturgikus tárgy, pl. egy körmeneti kereszt töredéke (LOVAG 1994, 206) is került múzeumba e lelőhelyről. A Homokgödrökben gyűjtött körmeneti kereszt minden kétségen felül egykor egy templom ékessége volt, önmagában azonban nem alkalmas annak alátámasztására, hogy egyházi épületet, vagy a körülötte elterülő temetőt a dualizmus korában megbolygattak volna. Hiszen ha a homokkitermelést, ill. épületalapozást végző kubikusok a kelta, a római kori, illetve a 10-11. századi, köznépi temető sírjait meglelték, sőt a középkori edényekre is oly mértékig oda tudtak figyelni, hogy számos példányukat épen emeljék ki a földből, minden bizonnyal nem tüntettek volna el nyomtalanul kő- és/vagy téglafalakat, illetve az e falak körül elterülő, többrétegű sírmezőt.

6

3 Az arcábrázolásos, merevítőbordás kőedény egykori rendeltetését talán akkor tudjuk kideríteni, ha számba vesszük párhuzamait. E kőedény ui. elég jól beilleszthető a magyarországi leletanyagba még akkor is, ha emberi arcokat formáló díszei egyedi megoldásnak tűnnek. A homokgödrökihez hasonló alakú kőedények ui. a budai Várhegy több pontján is előkerültek. Egyértelműen a Börzsönyi Arnold által felvetett liturgikus funkció ellen szól az, hogy ezen edényeket közlőik mozsárként határozták meg.

6

4 Sőt, a liturgikus funkció a homokgödröki lelőhely közelebbi vagy távolabbi szomszédságában lelt példányok alapján sem támasztható alá. így pl. nem igazolható az egyházi rendeltetés a Xantus János Múzeum törzsanyagának azon kőedény-töredéke esetében, amely az 1953-as leltári bejegyzés szerint valahol szintén Győr területén került napvilágra, a dualizmus korában vagy a II. világháború közötti időszakban.

6

5 Ez utóbbi párhuzamnak a homokgödröki példányénál valamivel kúposabb a teste, valamint az arcábrázolások is hiányoznak, ennek ellenére a peremén, illetve az alja szélén körbefutó gyűrű, valamint az ezeket összekötő két merevítőborda, illetve a közeikben levő ovális bütykök nyilvánvalóvá teszik a tipológiai rokonságot. Végezetül a profán használat melletti érveket erősíti azon, szintén környékbeli párhuzam, amelyet a Lébény-Bille-dombi feltárás 4260-as objektumában e fejezet írójának sikerült kibontania. Tipológiai szempontból a lébényi edény a Győr területének pontosabban meg nem határozható pontján gyűjtött, egyszerűbb kőedény pontos mása. A korabeli országterület egészére kiterjedő gyűjtés előtt természetesen igencsak nehéz a tipológia részleteiről nyilatkozni. Továbbá az sem lehet kétséges, hogy egy ilyen gyűjtés fog alapot teremteni, a belső időrend, illetve az edénytípus eredetének alaposabb vizsgálatához.

6

6