Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Takács Miklós - Paszternák István: A győr-homokgödröki 10-11. századi temetőrészletek és középkori település
258 TAKÁCS MIKLÓS - PASZTERNÁK ISTVÁN déli oldala melletti sík területen is megtalálhatóak voltak, egy nagyjából téglalap alakú sírmezőt alkotva, ezen belül sorokba rendeződve helyezkedtek el, viszonylag sekély mélységben (BÖRZSÖNYI 1894,20). A győri múzeum honfoglalás és államalapítás kori gyűjteményének feldolgozása most folyik. E munka egyik aprólékos, odafigyelést igénylő lépése a részben kiállításon, részben a múzeumi raktárban esetenként más tárgyakkal keveredve megtalálható leletanyag újraazonosítása. Csak az azonosítások befejeztével mérhetjük fel, vajon a homokgödröki temetők leletanyagának mely része áll ma is a kutatás rendelkezésére. Az alábbi tárgyak mindenképpen az Új szállási temető múlt században előkerült törzsanyagához tartoznak: 2 4 Pántkarperec. Ezüstből készült, nyitott, végei egymásra hajlanak, enyhén kiszélesednek, lekerekítettek. A pánton hosszában két párhuzamos, bemélyített árok fiat végig, melyek felülete aranyozott (4. kép 8). Pánt sz.: 1,4 cm, kiszélesedésénél sz.: 1,45-1,55 cm. Öntvény v.: 0,1-0,15 cm. Ltsz.: XJM 53.336.1. S-végű karika. Ezüst huzalból készült, egyik vége egyenesre levágott, s-végének egyik íve hiányzik (4. kép 4). Átm.: 2,4 cm, huzal v.: 0,2 cm. Ltsz.: XJM 53.245.40. (Azonos a Fábry Nándor által gyűjtött, kéziratának illusztrációjában „T.XX.a." jel alatt szereplő tárggyal. Lásd dolgozatunk 3. képét!) Nyakperec. Kétszer két szál kettéhajtott és egymással szembecsavart bronz huzalból sodrott, hurkos-kampós végű. A vastag huzalok közé négy szál filigránt utánzóan csavart drótot is tekertek, ami mára sok helyen kitöredezett. A nyakperec hurkos végén a huzalokat sima bronz dróttal fogták össze (4. kép 6). Átm.: 15,0 cm, huzal v.: 0,25 cm. Ltsz.: XJM 53.245.39. Csiholó. Vasból kovácsolt, ovális alakú, lapos, téglalap átmetszetü (4. kép 1). H.: 10,9 cm; sz.: 3,0 cm, v.: 0,4 cm. Ltsz.: XJM 53.245.7. Karperec. Két db összecsavart bronz drótból készült, valószínűleg nyakperecből alakították át karpereccé: a fölösleges sodronyhosszat egymásra csavarva alakították ki. Erősen töredékes (4. kép 7). Átm.: 7-7,7 cm. Ltsz.: XJM 53.245.20. (Azonos BÖRZSÖNYI 1894, M. KÉP 3-mal.) A Homokgödrökben húzódó temetőkről több olyan feljegyzés is szól, melyeket pontos kortárs megfigyelések hiányában ma már nehezen értelmezhetünk. Ilyennek számít az az 1937-ből származó adat, mely szerint a homokgödröki telep kutatástörténete kapcsán már említett Star garázs mögötti műhely vízvezetékének leásásakor sírokat találtak. 2 5 Heppner (Mithay) Sándor itt folytatott ásatásának dokumentációja szerint a feltárások nem érintették a közelben húzódó temetők területét. így ma már nem eldönthető a fenti sírok megásásának ideje, de nem ismeijük e síroknak az Árpád-kori telephez való viszonyát sem. A győri múzeum Régészeti Adattárában őrzik Jenei Ferenc 1940. augusztus l-jén kelt levelét, melyben Mithay fenti „gázgyári" ásatásán előkerült „pitykegombnak felhasznált Árpád-kori pénzt" említ. 2 6 Ez esetleg függőként viselt, átlyukasztott érmére, jellegzetes 10-11. századi sírleletre utalhat. A mai szeszgyári tartályok közelében húzódó középkori temető utolsó, általunk ismert bolygatása 1967-ben történt. Ekkoriban a Szeszgyár utca keleti oldalán, az út és a járda között gázcső számára árkot mélyítettek, melylyel egy nagyobb temető sírjainak „útba eső", jobb sorsra érdemes csíkját pusztították el. Amint a helyszíni szemlét végző Uzsoki András megállapította, az ároknak az utca közepe tájára eső részén, mintegy 150 méter hosszan kerültek elő embercsontok. A nagy sűrűségben jelentkező vázak Uzsoki szerint „rendszertelen temetkezések" voltak, szabályos sírt sehol sem tudott megfigyelni. 2 7 E megállapítással logikailag részben szemben áll egy másik, ugyané megfigyeléséről tett jelentése, melyben nyugat-keleti tájolású sírok előkerülését említi. 28 A környékbeli lakosoktól szerzett ismeretei szerint e helyen legkésőbb 1958 óta kerültek elő emberi maradványok. A gázcső árkával 1967-ben bolygatott temetkezések — a találók bemondása szerint — melléklet nélküliek voltak. Mindössze egyetlen, ma már sem pontos helyhez, sem sírhoz nem köthető lelet került elő az árokból: S-végű karika. Bronz huzalból készült, kis méretű, nyitott karika, egyik vége ellaposítva, „s" alakban visszapödörve (4. kép 5). Átm.: 3,4 cm; Huzal V.: 0,14 cm; Ltsz.: XJM 69.10.252.
