Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Farkas Csilla: Kora szarmata sírok Füzesabony határában (Füzesabony-Kastély-dülő I.)

KORA SZARMATA SÍROK FÜZESABONY HATÁRÁBAN 21 A 150. sír halottja a legfiatalabb, 20 év körüli, szintén fiatal a 60. sírban fekvő nő. A két legfiatalabb a leggazdagabb mellékletekben. A vázak átlagmagassága 155 cm, a második sorban fekvő személyek átlag testmagassága alacsonyabb, 147 cm. A 66. sírban nyugvó férfi is alacsonyabb, mint a déli sorban elhelyezkedő nők (1. táblázat). A 140. sírban fekvő hölgynek kissé hosszúkás a koponyája, de mesterséges torzítás nyomait nem lehetett megfigyelni, feltehetően ez a föld nyomásából adódhatott. A 66. sírban fekvő férfinak igen erőteljesen kiugrik a szemöldökcsontja és laposabb a koponyája, mint a többi vázé. Az Alföldön megtelepedett szarmaták általános temetkezési szokásainak megfelelően, mindegyik sírban magányos halott fekszik. A vázakat a 155. kivételével hátukra fektetve, nyújtott testhelyzetben temették el, karjaik a test mellett nyújtva találhatók (ISTVÁNOVITS 1991, 37). A 125. sírban a kézfejek a csípő alatt egymás felé fordulnak, de ennek oka lehet a koporsó szűkös belseje is. A 155. sírban levő váz kissé jobb oldalára fordított, lábai enyhén felhúzva, jobbra dőlnek. Feltehetően a sír sekély volta miatt hiányzik a koponyája (21. kép). Tájolása nem tér el a többitől, sőt a hozzá legközelebbi 150. síréval csaknem megegyezik. Melléklete egy feltehetőleg amulettként hordott hosszúkás gyöngy, amely nem köthető igazán a szarmata anyaghoz. Ez a pozíció ritka és idegen e környezetben (KULCSÁR 1998, 32-33; VADAY 1989, 199). A jelenség okát többféleképpen lehet magyarázni. Nem hinném, hogy valamiféle babona miatt helyezték így el, mert túl közel van a többihez. Más etnikumhoz, esetleg az őslakossághoz kapcsolódhat, ahol ez a rítus nem idegen, de egyetlen melléklete alapján idetartozása is bizonytalan. Azonban a sír helyzete, tájolása, az, hogy egy viszonylag gazdag sír közelében, azzal megegyező irányban helyezkedik el, szolgaviszonyra utalhat, leletbeli szegénysége társadalmi alávetettségét is bizonyíthatja. A leletek elhelyezkedése A déli sírsor sokkal gazdagabb leletekben. A 60. és 150. sírok arany ékszerei, gazdag ünnepi viseletük (KŐHEGYI 1985, 338), a tükrök, a 125. sír római korsója, illetve az e sorban levő sírok viszonylag bőséges leletanyaga az itt eltemetettek társadalmi rangjára, vagy szerepére, vagyonbeli különbségekre is utalhat, az északi sor kevesebb mellékletével szemben (2. táblázat). A 125. sírban fekvő nőnek ugyan csak egyetlen melléklete volt, de e fejénél levő római korsó ritka darabként jelenik meg a temető anyagában. Elképzelhető, hogy a korai időszakban a római birodalomból származó importtárgyak birtoklása is a tehetősek, vagy az előkelők kiváltsága volt. Az északi sor 65., 66. sírjai feltehetően nemcsak társadalmi, hanem családi összetartozásra is utalhatnak. A sírok egymássír kerámia orsógomb karperec tükör fibula bronztű aranytárgy vastárgy gyöngy 60. 1 1 1 1 2+25 75 65. 1 1 tű 3 66. 1 1 1 125. 1 140. 2 2 darabok 1 ládika 5 150. 1 2 1 1 2+1+5 pixis egyéb 97 155. 1 Összesen 6 5 3 3 1 2 5+30 3 182 2. táblázat: A sírok mellékletei Tabelle 2: Die Beigaben der Gräber