Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

A kőanyag értékelése (T. Biró Katalin)

A KŐANYAG ÉRTÉKELÉSE 273 4. A leletanyag kiemelkedő darabjainak, egyedi vonásainak értékelése A leletanyag leginkább szembetűnő vonása az Eger környéki speciális nyersanyag felhasználása (összességében 12 %). Ez a Kompolton mindenképpen helyi nyersanyagként tekinthető kőzet a bükkalja riolitos vulkáni utóműködési folyamatokkal kapcsolatosan keletkezett. A régészeti anyagban való jelenlétét már Vértes László megfigyelte, az Eger-Kőporosi „mezolit" leletanyaggal kapcsolatosan.

6 A kőzetet „menilit" néven írja le. Később, ugyanez a kőzetféleség került elő a környékről, Dobosi Viola által szintén a „grobgerätige Mesolithikum" körébe sorolt leletanyagokból (Demjén, Andornaktálya).

7 A nyersanyag-típus lelőhelyeit (Mátraháza-Sombokor, Felnémet-Katonai gyakorlótér, Egerbakta-Tengerszem) a Magyar Állami Földtani Intézet által indított nyersanyagkutatási program keretében jártuk be. Jellemzője a feltehetően másodlagos üledékes eredet, fehér-világosszürke szín, magas opál tartalom. Meglehetősen puha, könnyen átalakuló kőzet. Mátraháza lelőhelyről egy kisebb, valószínűleg korai felsőpaleolit leletegyüttessel jellemezhető műhelyt ismerhettünk meg.

8 Felnémet és Egerbakta nyersanyagforrásait az egri és a gyöngyösi múzeum munkatársaival jártuk be (Fodor László, Füköh Levente). Mindkét lelőhelyen intenzív műhely-tevékenység nyomait találtuk. A legjelentősebbnek az egerbaktai Tengerszem (=Baktai tó) környezete tűnt, ahol valószínűleg a nyersanyag bányászata is folyt. A gyűjtött mintadarabok a LITOTEKA gyűjteményben (L 86/026, L 86/036, L 86/127, L 89/031 szám alatt) kerültek elhelyezésre. Ez a nyersanyag a magyarországi lelőhelyeken meglehetősen ritka, eddig csak a Bükkalja környezetéből került elő a következő lelőhelyekről: 11. táblázat. Szintén helyi sajátosság az avasi limnokvarcit jelenléte. Az avasi kovabányát többen, több féle időperiódusra datálták:

9 SIMÁN 1986. értelmezése megegyezik a leletanyag feltételezhető korával. A leletanyag legfontosabb „importleletei" a dunántúli radiolarit (3 db, szilánkok) és a krakkói jura tűzkő (5 db, szilánkok, pengék és egy csonkított penge), valamint 1 db „pruti kova" szilánkvakaró. Ezeknek összmennyisége a teljes anyaghoz képest alárendelt, de rendkívül fontos - valószínűleg kronológiai jelentőséggel is bír. 5. Kompolt-Kistér kőeszközei és az ismert magyarországi kőeszköz-együttesek A kompolti leletanyag összképe megfelel a középső neolitikum kései szakaszának. A leletanyag fő komponense egy homogén, erős bükki, kimutatható szakáiháti és gyengébb zselíz kapcsolati irányokkal jellemezhető AVK kőanyag. Ez a szokott AVK anyagoknál gazdagabb forma- és nyersanyagspektrumot képvisel, amit késői vonásként értékelhetünk. Az eddig megismert leletanyagok közül legközelebb a Tiszaföldvár - téglagyári AVK, Szécsényültetési zselizi, Felsővadász - várdombi bükki leletegyüttesekhez áll, kronológiai és gazdasági szempontból egyaránt. Főbb jellemvonásai: - közepes méretű, alapvetően magas feldolgozottságú kőeszköz együttes Lelőhely Darab Százalék Alattyán - Vízköz, szakáiháti 2 5 Aszód - Papi földek, lengyeli 3 >0.1 Füzesabony - Gubakút, korai vonaldíszes 11 1,3 Öcsöd-Kováshalom, korai tiszai 1 >0.1 Mezőkövesd - Mocsolyás, legkorábbi vonaldíszes 5 > 1 Kompolt, Kistér 15. rézkor? 2 1 Kompolt, Kistér 14. Késői AVK 54 12 11. táblázat: az „egerbakta típusú kova előfordulása a régészeti lelőhelyeken