Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

A szarmata telep értékelése (Vaday Andrea)

A SZARMATA TELEP ÉRTÉKELÉSE 189 nagyságú felekből álló 5 1 fordul elő: (59. tábla 3-4), (62. tábla 2), (63. tábla 1), (64. tábla 4-6). Ritkább az egyenlőtlen nagyságú felek­ből összetett orsógomb: 5 2 (55. tábla 2). 1.1.5.14. Csontszerszámok A szarmata csontszerszámok összefoglaló fel­dolgozása eddig nem készült el. Részleteseb­ben csak Gyoma 133. telepénél történt régésze­ti és archaeozoológiai közös feldolgozás ezekről. 5 3 Addig, amíg Gyomán számos félkész csontszerszám volt, Kompolton be nem fejezett szerszám nem került elő. Általános a szarmata telepeken a csontkorcsolya (57. tábla 6, 61. tábla 1-3) a többi szerszám lyukasztó, ár vagy hasonló funkciójú lehetett eredetileg. 1.1.5.15. Gyöngyök Kevés gyöngy is került elő a feltárás során. Fe­hér, átlátszatlan, szabálytalan gömbalakú bázis nélküli üveggyöngyök voltak a 268. objektum­ban (64. tábla 1-2), a 100. objektumban (58. tábla 6), a 135. objektumban (59. tábla 2), a 69. kútban (57. táblaiJ 5 4 Piros, átlátszatlan, kissé szögletes ke­resztmetszetű középen duzzadtabb hosszú gyöngy a 145. objektumban (60. tábla 2). 55 Mind a két típus gyakori a Kr. u. 3. századtól. 1.1.5.16. Kések A telepen előkerült vaskések sajnos meglehe­tősen töredezettek. Éppen ezért típusba soro­lásuk sem egyszerű. Kivétel nélkül egyélű pengék. Középső, keskeny nyéltüskés típus az (55. tábla 5) töredéke. Foka csaknem egyenes. 56 Hasonló a pengéje az (56. tábla 7) késtöredéké­nek, ennek nyéltüskéje azonban hiányzik. A többi olyan kis töredék, hogy további informá­ciót nem adnak. 1.1.5.17. Egyéb tárgyak 5 7 Egy bronz huzalkarperec töredéke került elő a 268. objektumból (64. tábla 9). Négyszög ke­resztmetszetű huzal, egyik vége kissé legömbö­lyített. Eléggé általános forma a 2. század vége és a 4. század között. A 25. objektumban volt egy kis meghajlított, ismeretlen rendeltetésű le­mez, megvastagodó vége kampószerűen hajlik vissza (56. tábla 1). A vastárgyak legtöbbje a felismerhetet­lenségig megrongálódott. A 69. kútban került elő egy horogszerűen meghajlított végű kör keresztmetszetű tárgy, amelynek a másik vé­gét lemezesre kalapálták (57. tábla 3). Ugyanitt egy kör keresztmetszetű torzult vas­huzal több töredéke került elő (57. tábla 5). A huzalok egyik oldalán lapos, lemezszerű a rozsda, ahol a huzal valamilyen tárggyal érintkezett. Talán egy fa vödör tartozékai. A 145. kútban is volt egy vashorog töredéke. Hasonlókat találtunk Ménfőcsanakon is a ró­mai kori kutakban. A 20. kútból került elő egy 2,4 cm. átmé­rőjű agyag játékkorong, egyik oldala lapos, másik kissé domború (55. tábla 3). A kút szar­mata kori, másodlagosan a járószintből beke­rült AVK anyaggal. A kútakna felső részét ké­sőbb gödörnek használták az avarok, így avar anyag is volt a felső betöltésben. A játékkorong a szarmata-avar réteg elválásánál került elő, így egyértelműen nem lehet eldönteni, hogy szarmata vagy avar kori-e. A szomszédos Kompolt, Kistéri-tanya lelőhelyén egy avar ob­jektumban volt hasonló. A római korban is is­mertek, Ménfőcsanak 83-as út leletmentésén római kori objektumban több hasonló agyag játékkorong volt a leletek között. 2. Germán leletanyag A lelőhelyen germán objektum nem volt, csak olyan szarmata, amelyben a szarmata leletek­kel egyidejű germán anyag is volt. Ezeken kí­vül még másodlagosan bekerült germán kerá­mialelet szarmatával együtt egy avar objektum­ba is. A szarmata objektumoknak csak 6%-ban volt germán anyag, ami már mennyiségben is jól illusztrálja, hogy a germán anyag meglétét nem tulajdoníthatjuk egyúttal etnikai jelenlét­nek is. Ha a teljes felülethez viszonyítjuk a ger­mán anyag felületi fedettségét, akkor megálla­píthatjuk, hogy ez csupán 3%.

Next

/
Thumbnails
Contents