Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

A szarmata telep értékelése (Vaday Andrea)

A SZARMATA TELEP ÉRTÉKELÉSE 187 1.1.5.7. Hordóedény Kompolton kétféle hordóedény fordult elő, a szarmatáknál általános telepkerámiának tekint­hető fekvő hordóedény, amelyet felfüggesztve használtak és álló, hordóforma edény. A 239. gödörben volt egy szürke, koron­golt fekvő alakú hordóedény töredéke. A pe­remkorongja letörött, itt körben lecsiszolták (46. tábla 11). Gyomán az A. fázisban 5, a B. fázisban 21, a C. csoportban pedig további 2 db fekvő hordóedény volt. 3 9 Az álló hordóforma edény nem szokvá­nyos a szarmatáknál. A D. felületen került elő egy téglaszín korongolt, jól iszapolt álló hordó­edény peremtöredéke (78. tábla 4) és a 74. ob­jektumszámú bemosódásból pedig egy világos­szürke, korongolt, vízszintes peremű másik hordóedény töredéke látott napvilágot (28. táb­la 36). Az álló hordó alakú edények ismertek a római területen. Pannoniában szintén előfordul ez a típus, bár meglehetősen ritkán. A szarma­tákhoz is átkerült a kereskedelem korai, ún. tar­tományi fázisában. 4 0 A fent említett két kom­polti edény minden kétséget kizáróan barbár készítmény. Miután mind a tartományban, mind a barbaricumban ritka edényforma erede­téről egyelőre biztosat nem lehet mondani. 1.1.5.8. Bikónikus edény Az edénytípusra jellemző, hogy az oldalfal éle­sen, szögben törik meg. A gömbtestű edények­nek van egy olyan csoportja, ahol az oldalfal kissé bikónikus, a 299. objektumból. Egy ilyen világosszürke matt felületű, korongolt gömb­testű edény töredéke a nyakhajlatában két ho­ronnyal (48. tábla 17). Ez általában a későszar­mata anyagban terjed el nagyobb számban, de már a 3. századtól megtalálható főleg a germán lakta terület szomszédságában. 4 1 Ezeket az edényeket arányuk és más formajellegzetessé­geik, valamint űrtartalmuk alapján a gömb testű edények egyik változatának tartjuk. Különböznek ezektől az ún. bikónikus testű edények, melyek arányaik, űrtartalmuk alapján a tálak és gömbtestű edények között foglalnak helyet. Kompolton a C. felületen került elő egy téglaszín (77. tábla 9), és egy világosszürke, korongolt, jól iszapolt bikó­nikus testű edény oldaltöredéke (77. tábla 12. f 1 A 25., megsemmisült objektum anyagá­ban volt egy középszürke példány. 4 3 Hasonló téglaszín darab volt a 111. kútban: (35. tábla 2), a 244. gödörben. A 268. kútból egy vilá­gosszürke, hasán bordával tagolt töredék (52. tábla 2) és egy középszürke, nyakán ugyan­csak bordával tagolt töredék (52. tábla 4) lá­tott napvilágot. Gyomán is került elő ilyen tál és gömb­testű edény közé eső típus. Itt vannak göm­bölyded formájú darabok, 4 4 meredek alsó részű példányok 4 5 és a kompoltiakhoz hasonló szög­ben törő oldalfalú példányok. 4 6 A gyomai bikónikus edények túlnyomó része simított fe­lületű. Lehet, hogy csak véletlen egybeesés, hogy a kompoltihoz hasonló gyomai példá­nyok a telep B. fázisából származnak 4 7 azaz kronológiailag ezek állnak legközelebb a kom­polti telep időszakához. 1.1.5.9. Pohár A poharak is meglehetősen ritkák a szarmata kerámiaanyagban. Kompolton csak két darab került elő a 76. illetve 89. objektumokból. Mindkettő világosszürke, korongolt: (29. tábla 6) és (30. tábla 2) az utóbbin a perem simított. Gyoma A. fázisából 2, a B. fázisból 7, a C. cso­portból 6 db került elő. 4 8 1.1.5.10. Korsó A kerámiaanyag összetételének vizsgálatakor már megállapítottuk, hogy a teljes anyagnak csak 1%-a a korsó. Az alábbi táblázatban jól látszik, hogy az egyszerű kivitelű matt korsók a gyakoriak, legtöbb a világosszürke és tégla­szín, kevesebb a középszürke, a legkevesebb pedig a sötétszürke. Az is világosan látszik, hogy a felület simítása és bevonattal való el­látása sem jellemző az anyagra kis mennyi­sége miatt. Díszített korsó nem volt a leletanyagban. A korsók kis száma alapján csak feltételesen le­het inhomogenitást megállapítani a 10-14 cm közé eső legnagyobb gyakoriságú szájátmérők­nél és a 9-12 cm közé eső fenékátmérőknél (31. grafikon).

Next

/
Thumbnails
Contents