Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)
A szarmata telep értékelése (Vaday Andrea)
A SZARMATA TELEP ÉRTÉKELÉSE 183 1.1.3. A felület kezelése 1 3 Kompokon a kézzel formált és korongolt házi kerámiánál általában nincs felületkezelés. Kizárólag a kavicsos soványítású anyagnál fordul elő, hogy a felületet vékony, híg, vizes agyaggal átsimítják. Ez nem változtat az edény fényén, de a kavicsszemcséket vékony réteggel borítja be. Az edények belsejében viszont a használat során ez a réteg tönkremegy, a vékony réteg lepattogzik és az edény felülete szemcsésebbé válik. Az edények külső felületén ez nem figyelhető meg. A korongolt, jól iszapolt, finom kerámiánál elég gyakori a szarmata barbaricumban a felület kezelése. Gyomán meglehetősen magas számban fordult elő. Újhartyánban lényegesen kevesebb volt, Kompokon feltűnő volt viszont, hogy a kezeletlen felületű kerámiatöredék a legtöbb a telepen (4655 db.) A sötétebb, vagy világosabb színű agyagbevonattal való ellátás csak 38 esetben fordult elő. A felület simítása szintén a szarmata barbaricum leggyakoribb felületkezelése. Gyomán igen nagy számban, Újhartyánban viszont kis mennyiségben fordult elő. Kompokon szintén kevés volt: 65 esetben fordult elő a vízszintes, ritka sávos simítás. A kompolti kerámiánál a felület függőleges irányú, vagy firkált simítása hiányzik. A fényezés egyáltalán nincs meg Kompokon a szarmata anyagban. A felület magasfényű fényezése a későszarmata kerámia jellegzetessége, gyakran fényezik a sötétebb vagy világosabb agyagbevonatot. A bevonat nélküli felület fényezése a 2. században feltűnik, igaz meglehetősen ritkán. Újhartyánon nem volt meg, de Gyoma anyagára jellemző volt. A kompolti germán kerámiánál viszont általánosnak mondható. 1 4 A festés még ritkább a kompolti szarmata anyagban, csak 11 edényen fordult elő a piros festés. Eltérően a későszarmata-hunkori festett szarmata kerámiától a korai festett anyagnál ismeretlen, hogy a festést még külön simítják, vagy fényezik. A Kárpát-medencei kora- és középszarmata időszakban a piros festés kelta illetve római hatásra jelenik meg, főleg a tálakon és gömbtestű edényeken. Mindkét esetben gyakori, hogy a római edényformát is utánozzák a festett edények. Ugyanebben az időszakban a szarmata lelőhelyeken kisebb számban megtalálható a provinciális eredetű festett kerámia is. A kompolti anyagban mind a felület kezelése, mind a különféle díszítések olyan kis számban fordulnak elő, hogy csak a kezeletlen és díszítetlen kerámiát kivéve lehet értelmezni. A 23. grafikon ábrázolja relatív gyakoriságukat egymáshoz viszonyítva. Ha a felület kezelésnél a teljes anyaggal dolgozunk, akkor a jól látszik a kezeletlen, simított és bevonatos felületű kerámia közti nagyságrendi eltérés: 15. grafikon. 1.1.4. A kerámia díszítése A díszített kerámia kis mennyiségére már fentebb utaltunk. Itt a díszítetlen anyag mennyiségét figyelmen kívül hagyva vizsgálhatjuk abszolút gyakoriságukat: 16. grafikon. A legtöbb a rádlis, ennek mintegy fele a festett és besimított, a negyede a karcolt díszítés. 1.1.4.1. Besimított díszítés 15 Pannóniában a besimított díszítés kelta hatásra jelentkezik a kora római időszakban, de általánossá a későrómai időkben válik főleg a limes körzetében a betelepített barbár és helyi római keramikus szokás ötvöződéseként. A barbaricumban általános, igen magas számban fordul elő már a 2. századi anyagban. Megjelenése a szarmata fazekasságban egyaránt tulajdonítható kelta és dák hatásnak. A díszítésmódok közül a legkedveltebb. A késői barbaricumi anyagban a korábbi szarmata fazekashagyomány mellett megjelenik az ún. csernyahovi besimított díszítésmód is. Az újhartyáni szarmata lelőhely feldolgozása során már meg lehetett állapítani az újhartyáni és a gyomai anyag közti különbségeket. 16 Gyoma 133. lelőhelyen a hombárok és korsók felületkezelése és díszítése eltért az újhartyáni anyagtól. Gyomán általános volt a besimított díszítés, Újhartyánon viszont csak igen kevés példa volt rá. Az utóbbi lelőhelyen a kerámia
