Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

A szarmata telep értékelése (Vaday Andrea)

A SZARMATA TELEP ERTEKELESE Vaday Andrea A telepanyag elemzését megnehezíti, hogy a Kárpát-medencei szarmata telepek kutatása és publikálása igen elmaradott. A régi temető és sír publikációk még ma is kisebb-nagyobb módosí­tásokkal felhasználhatók. A közölt teleprészle­teknél más a helyzet. Nemcsak a feltárás mód­szere volt alapvetően más, de a közlés is. Itt a fel­tárás módszerének a maitól eltérő voltára nem té­rek ki, miután az ezek során történt információ­vesztést már nem lehet pótolni. 1 A leletanyag publikációja szubjektíven kiválasztott anyag alapján történt és illusztráció jellegű volt, ugyan­is nem közölték a teljes leletanyagot, illetve nem tüntették fel a feltárás teljes anyagmennyiségét, s inkább cserepeket, mintsem edénytöredékeket adtak közre. Ez viszont metrikusan értelmezhe­tetlenné tette a későbbi kutatás számára azt, hogy összehasonlító anyagként használhassa fel a ré­gebben feltárt és közölt anyagokat. A nagy felületű, pár hónapos ásatási sze­zonban folytatott leletmentő ásatásokon mind a nagy feltárt terület, mind az előkerült lelet­anyag mennyisége - a korábbi feldolgozási és értelmezési módszerekhez képest - új helyzetet teremtett. A sokszor egy kisebb múzeumi gyűj­temény nagyságú leletanyag pedig arra készte­tett, hogy az anyag közreadása a lehető legha­marabb, az Olvasó számára is ellenőrizhető és megbízható módon történhessen meg. Miután friss és dokumentált ásatásokról van szó, olyan módszert kellett találni a feldolgozáshoz, amely lehetővé teszi az információs értékek le­hető legteljesebb kifejtését, s egyúttal lehetősé­get kínáljon arra, hogy az eddig ismert lelet­anyagot is átértékelhessük az új feldolgozások segítségével. Az elmondottak miatt a lelőhe­lyeken a régészeti anyag statisztikai adataival kell kiegészíteni a telep feldolgozását, hogy mind abszolút, mind relatív étékeit össze lehes­sen hasonlítani más telepekkel. A telepen a szarmata anyag mellett ger­mán és római eredetű leletek is voltak. Először a domináns szarmata anyagot vizsgáljuk. 1. A szarmata leletanyag értékelése 1.1. Kerámiaanyag A szarmata régészeti anyag statisztikailag pon­tosabban elemezhető része a kerámia. Ezt az anyagfajtát különböző szempont szerint vizs­gálhatjuk. 1.1.1. Korongolt és kézzel formált kerámia A kerámia előállítási technikája az, amit csak­nem minden esetben meg lehet állapítani. Kompolton a kerámia technika szerinti abszo­lút értéke: 3910 db a korongolt finom kerámia, 170 db a korongolt házi kerámia és további 1649 db a kézzel formált házi kerámia (11. grafikon) A százalékos megoszlást a 12. grafi­kon mutatja. Ez az anyag azonban egészében nem használható fel finomabb elemzésre. A te­lepnek nincs erőszakos pusztulási rétege, így a kerámiának csaknem egésze töredékes. Az edénytöredékek viszont nem mindig alkalma­sak arra, hogy az edény fajtáját meghatároz­hassuk. Ebben az esetben 2950 edénytöredék alkalmatlan, s csak 1837 darab sorolható be egyes edényfajták közé: (13. grafikon). A korongolt finom kerámiánál az alábbi táblázatban feltűntetjük a színt, felületkezelést és a díszítést egyaránt az egyes edény fajták mellett: (1. táblázat). A 14. grafikonon jól látszik, hogy a tele­pen legtöbb a hombár. A tál és gömbtestű edény szintén a gyakoribb edény fajtákhoz tar-

Next

/
Thumbnails
Contents