Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

Az újkőkori lelőhely értékelése (Bánffy Eszter)

150 BÁNFFY E. tésmódnak a két, egymástól meglehetősen távol­álló altípusát. Az egyik, egy gömbös testű hasas edény oldaltöredékén látható, szabályos, bekar­colt körökből álló minta (125. obj.: 6. tábla 13 = 98. tábla 8) unikálisnak tekinthető, amelyhez legfeljebb egy Tiszavasvári-Keresztfalról szár­mazó töredék nyújthat valamelyes párhuzamot. 8 A másik cserépen plasztikus sorokba nyomkodott apró, szabályos körök figyelhetők meg. A ferdén ívelő sorok V-alakban záródnak (132. obj.: 8. tábla 17 = 98. tábla 7). Hasonló töredék került napvilágra a közeli Tarnaméra­Cselőháza lelőhelyről. 9 2.1.3.1.3.3 Pontokból álló vonaldísz: Ebbe az al­típusba olyan mintázat tartozik, amely adott eset­ben igen hasonló lehet az egyszerű vonaldíszítés­hez, csak éppen a sorok nem bekarcolt vonalak­ból, hanem beböködött, apró pontokból vagy kis, csepp alakú mélyedések sorából állnak. Ilyen, igen finom és dús mintázatú két kis félgömbös tál a 13. obj.-ból (7. tábla 16és 17 = 98. tábla 10 és 12). Lazább, szöget bezáró az a két, csepp ala­kú beszurkálásokból álló sor, amely a 126. obj. egy töredékén látható (5. tábla 15 = 98. tábla 6). Egy másik félgömbös edényen a beszurkálások­ból álló minta szinte a töredék egészének felüle­tét elfedi (125. obj.: 6. tábla 14 = 98. tábla 9), és hasonlóan nagy kiteij edésű egy derékszöget be­záró, pontsorokból álló minta a 125. obj.-ból (7. tábla 15 = 98. tábla 11). 2.1.3.1.4. Térkitöltő minta Az utolsó típusba az a mintakincs került, amely az AVK kései fázisának legbonyolultabb, ugyan­akkor legjobb minőségű edényein megjelenő dí­szítés. Ezek általában kis, porcelán vékonyságú, félgömbös tálak, ritkábban csuprok vagy csé­szék, de mindenképpen a díszkerámia legfino­mabb darabjai. A minta legfontosabb jellemvo­nása, hogy az aprólékos, finom minta - mintegy a horror vacui elvét alkalmazva, az edény felüle­tét teljes egészében borítja. Ez a mintázat ugyan­akkor nem feltétlenül egységes, sőt, a leggyak­rabban mezőkre oszlik, és minden mezőbe más­más díszítés kerül. Olykor a mezők közötti, kis elválasztó oszlopok belsejét is díszítik. Ez a me­zőkre osztott, térkitöltő minta már a következő nagy korszak edényművessége, sőt edényművé­szete, a késő neolitikus Tiszai-kultúra felé mutat. A legegyszerűbb esetben is az edényre karcolt minta finoman és sűrűn borítja az edény oldalát, pl. amikor ez csupán egyszerű, átlós há­lóminta (pl. 249-287. obj.: 10. tábla 16 = 99. tábla 7; 294. obj.: 10. tábla 18, 21 = 99. tábla 4, 3; 11. tábla 3 = 99. tábla 2). Ugyanilyen jel­legű a sűrű cikk-cakkos vagy lépcsős minta egy kis edényen (125. obj.: 6. tábla 3 = 99. tábla 7). A 125. obj. egy edényén a különböző, egymás­sal szögeket bezáró finoman bekarcolt, sűrű vo­nalkötegek adják a mintát (6. tábla 12 = 98. tábla 4). Hasonló, de már mezőkre osztott, lép­csős és vonalköteg-díszes töredékek kerültek elő 131. és a 140. obj.-ból (8. tábla 12 = 99. tábla 8; és 10. tábla 3 = 99. tábla 6). Az emberkéz-fogantyús edény (ld. még a kisleletek között az anthropomorf edényekről szóló részt) mintázata szintén mezőkre van osztva, bár nem a legfinomabban kidolgozott minták közé tartozik, de itt megjelenik az önál­ló rombusz, amely, bár a vonaldíszes edények legkorábbi fázisában már előfordul, Kompol­ton nem mondható gyakorinak (125. obj.: 6. tábla 7 = 99. tábla 11). A térkitöltő minta itt bármiből állhat, mint az előző példák is mutatják, a Karcolt dísz c. részben felvonultatott összes díszítésfajta előfor­dul a mintákban. Még a körös, vagy a félkörös motívum is, amely természetesen más elemekkel kiegészülve alkotja a minta mezőit (pl. 123. obj.: 5. tábla 9 = 99. tábla 9; 294. obj.: 72. tábla 9 = 99. tábla 10). Felbukkan a sűrű meanderdísz is (294. obj.: 72. tábla 10 = 99. tábla 5). Ezek kö­zé a szép darabok közé sorolható a 125. obj. fes­téktartó edénykéjének sűrű, finom, mezőkre osz­tott mintázata is (6. tábla la-b = 99. tábla 14). Végül meg kell említeni két olyan töre­déket, amelyen megjelenik a Bükki-kultúrára jellemző, és a bükki edényművészek által ké­sőbb tökélyre fejlesztett „kapus" kompozíció is (294. obj.: 10. tábla 5, 22 = 99. tábla 13, 12). 2.1.3.2. Plasztikus díszítés A kerámia-leletek nagy százalékán található valamilyen plasztikus díszítés. A statisztika

Next

/
Thumbnails
Contents