Enriqueta Vento Mir – Pierre Guerin koord.: Early Farmers in Europe - A korai földművelők Európában (1999)

Domboróczki László: Az újkőkor idősebb szakasza ÉK-Magyarországon, a Heves megyei régészeti leletek fényében

zítőmotívumok, mind a figurális ábrázolások helyi gyökerekre vezethetők vissza, és a nyilvánvaló D-i hatások mellett, nagyfokú kontinuitást mutatnak. Változások persze voltak, és ez a nagyfokú településkoncentrációval, illetve a specializáció valamint a kereskedelem fellendülésével mérhetőek, amelyek erre a korszakra általában is jellemzőek. A déli Tisza-vidéken különösen a tellek és környezetük árulkodnak erről. A Tiszaikultúra É-i területén, a Felső-tisza-vidéken, teli-szerű telepek ritkábban fordultak elő. Ez a térség nem kötődött annyira a déli területekhez, így az itteni települési struktúrában az AVK hatások még erősebbnek tűnnek. A Tiszai-kultúra és az AVK időszak telepeit öszehasonlítva, különbségek és hasonlóságok egyaránt kimutathatóak. Az AVK települések vékony kultúrrétegei egyrészt azt jelzik, hogy általában kevesebb törmelék képződött a telepeken. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a házépítéshez feltehetően kevesebb agyagot használtak mint a későbbiekben a Tiszai-kultúra idejében, és akkor is elsősorban a D-i területeken. Másrészt, az AVK időszakban a házak egymástól távolabb helyezkezdtek el, és a hulladékokat a házak között elhelyezkedő nagy gödrökben gyűjtötték össze. így, a lazább településszerkezet miatt, a hulladék sem borított be mindent, azaz nem képezett vastag rétegeket. A későbbiekben, elsősorban a dél-alföldi területen, a házak egyre inkább egymás mellett helyezkedtek el, és csak a házcsoportokat övezték nagyobb gödörkomlexumok. A több hullament concentration and by the prospering of the specialisation and trade; hoivever these were general phenomena of this era. The majority of evidence for these changes in the Tisza region is provided predominantly by the tells and their surroundings. In the northern distribution area of the Tisza culture, in the Upper Tisza Region, the tell-lik.e settlements are much less frequent as this territory was affected to a lesser degree by southern influences. Here the AIP tradition appear to have remained strong. Making a comparison between the settlements of the ALP and the Tisza cultu res reveals both similarities and differences. The thin culture layers of the settlements of the ALP era show that less house debris developed at these sites due to a lower clay consumption required for the construction process than at Tisza culture settlements, especially in its southern distribution area. Similarly, in the ALP era the houses stood at larger distance from each other and the rubbish ivas collected into the pits situated between the houses. Accordingly, as a result of the looser settlement structures of ALP sites the waste material could not have covered everything with a thick layer like those seen in many Tisza sites. later, especially in the southern territories, the houses got closer and closer together and only the larger house groups had complexes of pits around. Tloe larger debris therefore accumulated in a smaller area and, for this reason, in the case of the destruction of several houses it would have been much less labour intensive to level the site than 45