Enriqueta Vento Mir – Pierre Guerin koord.: Early Farmers in Europe - A korai földművelők Európában (1999)
Domboróczki László: Az újkőkor idősebb szakasza ÉK-Magyarországon, a Heves megyei régészeti leletek fényében
kezetesen a gödörsor egyik oldalán, szintén sorokba rendeződve kerültek elő. A házak gödrökkel ellentétes, rövidebb oldalai mentén, helyenként egy, kettő, vagy három sírból álló temetkezéseket találtunk, tehát a halottakat a településen belül, közvetlenül a házak falainál temették el. A házak alaprajza jól rekonstruálható. A leggyakoribb típust négy cölöphármas, 4x3 cölöp jelzi. Ezek a házak háromosztatúak lehettek, méretük pedig nagyjából 12x5 m-es volt. A cölöphármasok szélső cölöpéi tartották a külső falakat, a középsők pedig kizárólag a nyeregtető alátámasztására szolgáltak. A falak bizonyára a cölöpök alkotta erős vázból, az ezeket összekötő vesszőfonatból, majd az erre tapasztott agyagból álltak. A faltapasztásra utalnak azok az áglenyomatos paticsdarabok (átégett agyagrögök), melyek a házak melletti nagy hulladékgödrökből kerültek elő. A házak területéről Gubakúton sem omladékot, sem leletszóródást nem figyelhettünk meg, más egykorú lelőhelyekről azonban ilyenek is előkerültek. A gubakúti ásatást követően, az elmúlt 4 év során, más AVK lelőhelyeken is hasonló településszerkezetet figyeltünk meg, úgyhogy a gubakúti megfigyeléseket a térség egész középső neolitikumára általánosíthatjuk. A tapasztalt szabályosságok olyan mértékűek, hogy még a gödörsorok iránya is megegyezik, egymástól több tíz kilométerre található lelőhelyek esetében is. A gödörsorok és a házsorok eszerint megközelítőleg ÉK-DNy irányúak voltak, a házak hosszanti tengelye pedig erre merőlegesen, ÉNy-DK irányba mutatott. at Füzesabony-Gubakút in 1995-96. With the Füzesabony-Gubakút excavation we found the first and the best evidence for the characteristic settlement structure of the ALP. (1) The houses were aligned in two rows along both sides of the bank. of an ancient watercourse . Between the houses there were found irregular, elongated pits that were relatively easy to discover as the majority of the finds were concentrated in these places. At first, just these pits attracted our attention as they were found in regular rows. The traces of the houses became visible only following the removal of the humus layer of the area surrounding the pits. On the yellow loessy ground the blackish patches, the remains of the one-time postholes, clearly showed the structure of the houses. The houses were situated between the pits and all on the same side of the row of pits, together also forming a row of houses. Groups of one, two or three graves were discovered on the shorter sides of the houses and facing in the opposite direction to the pits; showing that the dead were buried inside the settlement, close to the walls of the houses. The ground pla n of the houses can be reconstructed well. The most common type was marked by four post-triple, i.e. 4x3 postboles. The houses consisted of three rows of posts and they measured twelve by five metres. The outer posts probably supported the walls, with the middle row of posts erected for the gable roof. The walls would appear to have consisted of wattle and daub between the posts. Several burned clay remains exhibiting imprints of wood 29
