Enriqueta Vento Mir – Pierre Guerin koord.: Early Farmers in Europe - A korai földművelők Európában (1999)
Domboróczki László: Az újkőkor idősebb szakasza ÉK-Magyarországon, a Heves megyei régészeti leletek fényében
ie. 5500-4900 közötti időszakra tehetjük. Az AVK történetében, a korai, formatív fázist a klasszikus időszak követte, amikoris az AVK sajátos formakincse viszonylag gyorsan elterjedt az egész Alföldön, beleértve a Kőrös-kultúra által korábban elfoglalt területeket is egészen a Marosig, sőt a leletek az Északi-középhegységben és a mai Szlovákia területén is kimutathatóak. Már a klasszikus időszaktól kezdve jelen voltak olyan regionális vonások a kerámiadíszítésben, amelyek alapján az AVK elterjedési területén belül lokális csoportok fedezhetők fel (Tiszadob, Esztár, Szakáihát), az AVK késői időszakát pedig már kifejezetten ezek a lokális sajátosságok határozták meg. A területeileg is jól elkülöníthető késői csoportok esetében talán helyesebb is független, AVK alapon létrejött anyagi kultúrákról beszélni (Tiszadob, Bükk, Szilmeg, Esztár, Szakáihát). Hangsúlyozandó, hogy az anyagi kultúra, a leletanyag lokális változása, nem feltétlenül tükröz etnikai különbözőséget. Ennek ellenére, a déli területeken formálódó Vinca-kultúra hatásaként, például a Szakálháti-csoport esetében, gyakran emlegetnek etnikus migrációt, mely az Alföld D-i zónája felől hatolt É-felé. A Szakálháti-csoport szerepe azért is igen fontos, mivel a K-Magyarország késői neolitikumát meghatározó Tiszai-kultúra kifejlődése részben a Szakálháti-csoportra vezethető vissza. A Tiszai-kultúra telijeinek létrejöttében, a Szakálháti-csoportra való hivatkozással, sokszor éppen az etnikus tényezőt emelik ki, mint legfőbb kapcsoló szálat a déli Vinca-kultúra, illetőn which the influence of the Körösculture is clearly discernable. In the history of research, the earliest phase of the ALP was defined by the similarities of its pottery to that of the Körösculture. Later, radiocarbon dates were to completely support these typological arguments. Now, on the basis of the calibrated radiocarbon data, the time of the ALP and also that of the Hungarian Middle Neolithic can be put between 5500-4900 BC. The earliest stage of the ALP ivas followed by the classical phase, when the forms and decorations spread relatively quickly through the entire Alföld region down to the Maros River, including the former Körös territories. Also in this period the same finds occurred in the mountains into present day Slovakia. Already with the classical phase some differences existed in the regional aspects of the ceramic decorations, on the basis of which local groups can be detected (Tiszadob, Esztár, Szakáihát) and it seems that the later phase of ALP was marked explicitly by these localized developments. In the case of these later, localized ALP groups it is perhaps more correct to define them as independent cultures, which evolved on the common base of ALP traditions (Bükk, Tiszadob, Esztár, Szakáihát). At the same time it must be emphasized that changes in material culture does not necessary imply ethnical differences. Despite this, the development of Szakáihát group is often seen as the result of the northward migration of southern people, which would mirror the influence of the formative Vinca culture of the south . The 24
