Enriqueta Vento Mir – Pierre Guerin koord.: Early Farmers in Europe - A korai földművelők Európában (1999)
Domboróczki László: Az újkőkor idősebb szakasza ÉK-Magyarországon, a Heves megyei régészeti leletek fényében
Mások, a Kőrös-kultúra leletanyagának lokális jellegét hangsúlyozva, egy helyi (mezolit) népesség lassú átkultúrálódási folyamatát tartják valószínűbbnek, ami a sajátos újkőkori eszközkészlet mellett a neolitikus életmód lassú átvételét, és a földűvelésre, állattenyésztésre való fokozatos áttérést is jelentené. Ugyan a mezolit őslakosság lelőhelyeit még nem sikerült kimutatni a későbbi Kőrös-kultúra teljes elterjedési területén, de az erre vonatkozó feltételezések jogosságát a Kőrös-kultúra edényművességének lokális vonásai mellett antropológiai érvek is alátámasztani látszanak. A Kőrös-kultúra vizsgált embertani leletanyagában ugyanis a későbbi időszakokra is jellemző, közép-európai jegyek dominálnak, ami így a Kőrös-kultúra nem tisztán mediterrán voltát, hanem helyi, etnikus gyökerét látszik alátámasztani. A Cl4-es adatok alapján a Kőrös-kultúra az ie. 6. évezred közepével megszűnt, a rá jellemző leletanyag a maga komlexitásában, a továbbiakban már nem mutatható ki. Sajátos módon, több mint 500 éves élettartama alatt, a kultúra É-i határai nem változtak, ráadásul ezek a határok nem egy jól lehatárolt földrajzi térség mentén, például az Alföld peremén, vagy nyilvánvaló természetes határok, azaz például egykori folyómedrek mentén húzódnak, hanem az Alföld kellős közepén, az Északi-középhegységtől majdnem 100 km-re D-re. A Kőrös-kultúra belső időrendjét ugyan nem ismerjük, de feltételezhető, hogy É-i elterjedési határait a kultúra már korán elérte. Nem tudni hogy pontosan miért, de a Kőrös-kultúra, ted the local Mesolithicpopulations. Other theories emphasize the local characteristics of the culture, believing that the slow acculturation of the local Mesolithic population is much more plausible, representing the gradual adoption of the Neolithic tools, the habit of stock-breeding and plant cultivation and the new lifestyle. Although sites of the local Mesolithic population have yet to be found anywhere within the territory of the later Körösculture, the belief in the existence of such Mesolithic groups seems to be justified by the local characteristics of the Köröspottery and from the results of anthropological studies. The results of a nalysis on human remains from the Körös culture show that it ivas dominated by central European types; this remains characteristic for the later periods. These results would certainly point to the fact that the larger segment of the population of the Körösculture is not of Mediterranean, but rather of a more local origin. According to the CI 4 data, by the m iddle of the 6th Millennium the Körösculture came to an end with the peculiarities of its material culture in its complexity no longer to be found in the later archaeological record. Interestingly enough, during its lifetime the northern borders of the culture did not change, moreover these boundaries did not stretch along natural geographical landmarks (for example along rivers) but lay in the middle of the plain, circa 100 km to the south from the Northern Hungarian Mountain Range. The internal periodisation of the culture is not known, yet it is supposed that the culture 21
