Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Horváth László: Gondolatok a gyöngyöspatai községmonográfia elé

nyok néhány tanulságáról.

6 Magyarul a téma régészetileg igazán még nem feldolgozott, sok meglepetést tartogathat. Az igazi szakmai csemegéről pedig még nem is szóltam. Pata fénykora az Árpád-kor időszaka. Az egész régió székhelye, egyes vélemények szerint a Heves vármegyétől teljesen független Újvár vagy Pata megye központja volt ez a település. Anonymus krónikájából tudjuk, hogy honfoglaláskor Árpád vezér Ed és Edumennek adja az egész kiterjedt Mátra vidéket, vagyis a kabarok szállásterülete lett ez a vidék. Maga a későbbi Várhegy az Aba nemzettség nemzetségfői szállásközpontja lett. A csonka kúp alakú, község fölé nyúló hegy oldalát mindig is szőlő borította, a teteje viszont egy 120-140 m átmérőjű, közel kör alakú plató, amely már évtizedek óta műveletlen volt. 1964 őszén a helyi tsz földgépekkel nagyobb arányú földkitermelésbe kezdett a hegyen, s a humusz alól vörösre égett salak bukkant elő Ezzel a kevésbé romantikus epizóddal vette kezdetét a gyöngyöspatai vár ásatása. Kovács Béla régész 1965-ben előbb egy hitelesítő ásatást végzett a földgépek által felszaggatott területen, majd 1971-ben általa egy kisebb, tájékozódó jellegű ásatásra került itt sor.

7 Kovács Béla szerint a vár egyértelműen a X-XI. századra keltezhető, vagyis azonosnak kell lennie az Anonymus szerint Pata által emelt várral. A gyöngyöspatai erődítés jelentős voltát mutatja, hogy az egyházszervezés során főesperesi kerület székhelyének választották ki. Sajnos a várra vonatkozó írásos emlékek inkább csak a XIII. századtól szolgálnak adatokkal. Mivel a településre vonatkozó írásos források a XIII-XV. század között sem térnek ki a várra, vélhetőleg az erősség jelentőségét és szerepét vesztve pusztulásnak indulhatott. Históriájának utolsó, de igen látványos fejezete 1460-ban következett el. Az egri püspökség birtokait veszélyeztető husziták 6 SZABÓ JÁNOS Győző 1981. 65-70. 7 KOVÁCS Béla 1974. 235-243.