Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Csiffáry Gergely: A patai Szurdok-fürdő

gyos kút: Egy igen jeles forrás gyógyerővel bír, onnan nyerte nevezetét, mivel régente egy nagy bokor volt a kút felett, s az úton járók a fekélyes vagy köszvényes tagjaikat benne megmosván, szokás szerint mindenik hagyott a bokorra akasztva egy darab rongyot, s így sok rongytól rongyos kútnak neveztetik, jelenleg fürdőház is létezik mellette - Szurdoki fürdőnek hívatik. " Ez a néphagyományban rögzült szokás sok évszázados múltra tekint vissza. Ismert, hogy a vizek tisztelete honfoglaló eleink körében szokás volt. Szent László király 1092-ben a szabolcsi zsinaton hozott törvénye szigorúan tiltotta a pogány hiedelmeket, s ő hozta a vizekkel kapcsolatosan a következő rendeletét:„űM: pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek. " Azt gondolom nem nehéz észrevenni, hogy 1865-ben a Pesthy Frigyes-féle helynévgyűjtés kapcsán, a patai Szurdokfürdőnél, a Köszvény kútnál, még nyolc évszázad után is, mikortól tiltják a hazai törvények a vizek kultuszát, a gyógyulni vágyók még régi hitük szerint ajándékokat, rongyokat hagytak, a gyógyulásuk reményében. A gyógyforrások mellett búcsújáró helyeken még láthatunk a betegek ruhájából kitépett, fára aggatott rongydarabokat, amelyek valószínű, hogy a betegség jelképes eltávolításának a fára, a fa szellemére való átruházásának formái. Esetleg a betegség démonának a kiengesztelésére szolgálnak. Ez a népszokás összefügg a fakultusszal is. A villám sújtotta fa szilánkjának is gyógyító erőt tulajdonítottak a régiek. Az odvas, összedőlt fa nyílásán a palócok, a göcsejiek és a zempléniek átdugták a beteg gyermeket.

18 17 HML. IV -255/a/6. 1267/1865. számú irat. Helynevek Gyöngyös Pata községből, Heves megyéből. Pata, 1865. XII. 3. 18 GUNDABéla 1988. 179.