Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Fülöp Lajos: A gyöngyöspatai nyelvjárás hang- és alaktani sajátosságai

Gyöngyöspata - tájnyelvi jellemzés szempontjából - viszonylag szerencsés helyzetben van. Maga is szerepel a magyar nyelvatlasz kutatópontjai között 7-5-ös jelöléssel. A község nyelvjárására az említett kiadvány külön is felhívja a figyelmet, mint „amely az à, â hangokat nem ismeri ugyan, de magán viseli a palóc nyelvjárások számos jellemző sajátságát..., ugyanakkor környezetétől eltérően erősen Í'-ZŐ".

12 A szerző emiatt ezt a kutatópontot nyelvjárásszigetnek m i nős íti. Benkő Lóránd nyelvjárásszigetnek az olyan kisebb nyelvjárási részlegeket nevezi, amelyek települési mozgalmak következtében más jellegű nyelvi szervezetek közé ékelődtek.

13 Nos, ismerve Gyöngyöspata községtörténeti vonatkozásait, jelen esetben még ún. belső nyelvjárásszigetről sem beszélhetünk, hiszen a helyi nyelvjárás földrajzi környezetét vele szinte csaknem azonos nagyobb nyelvjárási egység alkotja. A fellelhető különbség tehát semmiképpen sem településtörténeti okokkal, inkább nyelvi-nyelvjárási belső változásokkal magyarázható. A már bomlóban lévő í'-zést a szomszédos községek nyelvhasználatában is megtaláljuk, de a palóc egyébként is az egyik legillabiálisabb nyelvjárástípus. Abban viszont egyet kell értenünk a szerzővel, hogy az ejtésbeli eltérések pontosítása miatt szükség lenne egy sűrűbb hálózatú regionális atlasz elkészítésére ezen a nyelvterületen.

14 Hangrendszer Gyöngyöspata helyi nyelvjárásának hangrendszere - ha nem is problémamentes besorolással - a következő: Rövid magánhangzók: u, ü, i, o, ö, e, a, e (8), hosszú magánhangzók: ú, M, í, ó, ő, é, á (7), a mássalhangzók: mint a köznyelvben + ly (26). 12 IMRE Samu i.m. uo. 13 BENKŐ Lóránd 1988. I. 323. 14 IMRE Samu i.m. uo.