Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Kecskés Péter: Gyöngyöspata mezőváros történeti borkultúrája

„gyökerező kapa" néven ismertette, kiegészítve a balta nélküli szőlőszedő szerepű „kisvargd

'-val (3. kép).

14 Az 1660-as kovácsok limitációjából ismerjük a „gyöngyösi kapa" (40 dénár) eszközt.

15 A részletkutatások valószínűsítik, hogy ez a nyakas, hegyes lánájú, ívelt nyelű kapa (4. kép) a Zagyva és a Tárna közötti hegyek szőlőkapája volt.

1 A patai bort a XVI. században helyi mérték szerint tartották számon. Egy patai icce 0,7889 litert, egy patai pint 1,5778 litert, egy patai köböl pedig 12,62 litert jelentett.

1 E patai űrmértékek, ha kevéssel is, de eltértek a gyöngyösi, a pásztói vagy egri mértékektől. A történeti forrásokban nem találtunk patai hordóra adatot, valószínűen a XVI-XVII. században a gyöngyösi hordót használták. E három helyi akós gyöngyösi hordó 151,44 literes volt, s a felföldi megyékben is ismerték.

18 A török kivonulása (1687) után Pata Heves megye második legnépesebb helysége, 371 fő, 15 éven felüli férfi lakosával. 1744ben a jobbágyházak száma 105, a „pástos házak" (zsellérházak) száma pedig 78.' A világi földesűri majorsági gazdálkodás szorításában az 177l-es úrbérrendezés után az „elzselléresedés" felgyorsult. 1836-ban 188, 1848-ban 270 és 1861-ben 565 fő volt zsellér státuszú, amikor is a város összlakossága 2440 főt tett ki.

20 Pata kisszámú „nemes parasztja", „nemes polgára" (Maka, Jósa, Ludányi stb.) anyagilag nem tudott lényegesen a módos zselléri, „kapás" szint fölé kerülni, de közmegbecsülés révén, tisztségvállaló szerepük miatt a város vezető emberei voltak. 14 KECSKÉS Péter 1966. 496-500. 15 KECSKÉS Péter 1967. 16 KECSKÉS Péter 1967. 17 BOGDÁN István 1991. 204, 229. és 252. 18 BOGDÁN István 1991. 182. 19 SUGÁR István 1966. 21-22. 20 SUGÁR István 1966. 24. és 27.