Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)
Horváth László: Gondolatok a gyöngyöspatai községmonográfia elé
Gyöngyöspata a história során a Mátraaljai történelmi borvidék meghatározó települése is volt. A számtalan írásos emlék mellett a szerencse is kísérte Szabó János Győző ásóját, mikor a településen középkori szőlőmüvelő eszközöket tárt föl. 14 A szőlőmonokultúra, a gazdálkodás folyamatossága a török időkben sem szakadt meg. Soós Imrének és Sugár Istvánnak hála, több hódoltsági évből is ismerjük a település tizedjegyzékét. Ezt az adatsort egészíti ki az utóbbi években megjelent Hatvani szandzsák török adóösszeírásai. (Pata szerencséjére szultáni bírtok lett) A Fekete Lajos által közzétett 1550 körüli a kezdeti hódoltsági évekből való 15 , míg a hatvani múzeum által megjelentetett 1570. évi pedig már egy „beállt" állapotot tükröz. 16 Ezek segítségével a gazdasági mutatók mellett név szerint megismerjük az összes adózó patai családfőt, következtetést vonhatunk le az összlélekszámra, de az esküvők számától a helyi malom volumenéig szűrhetünk le ismereteket. A hódoltsági mindennapok 1687-ig tartottak Patán. A település sosem néptelenedett el, a lakosság kontinuis maradt. Az egyházi anyakönyvekben elindítandó nagyszabású kutatás szinte családokra lebontva meg tudná válaszolni, melyik patai család őslakos, kinek az ősei mikor, honnan települtek be, milyen vonzást gyakorolt a mezőváros környezetére. Az anyakönyvi kutatás érdekes kontrollanyagának ígérkezik a Henkey Gyula által elvégzett patai népességetnikai és embertani vizsgálat. 17 Gyöngyöspatára vonatkozó levéltári források viszonylagos gazdagsága a településre irányította már Soós Imre figyelmét is. 18 Elkezdett gyűjtéséből, a hatalmas cédulázott anyagból viszont mindösszesen 2-3 oldal látott napvilágot a Heves megye községei 14 SZABÓ JÁNOS Győző 1982-1983. 135-186. 15 FEKETE Lajos 1968. 16 BAYERLE Gusztáv 1998. 17 HENKEY Gyula 1975. 159-202. 18 DIV. TA. 437-81., illetve MM. TA. 71.8.
