Cs. Schwalm Edit szerk.: Fejezetek Heves népéletéből (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 12. Eger, 1998)
Császi Irén: Az életkorhoz kapcsolódó szokások Hevesen
temetői kápolnába szállítatták a koporsót kb. a hetvenes évekig, míg a halottas ház meg nem épült. Arra is van adatunk, hogy korábban a római katolikus plébániai templomból is temetkeztek. Innen általában a papot vagy a kántort vagy jelentős egyházi tisztviselőt temettek. Heves temetőinek felekezetenkénti megoszlása híven tükrözi különböző vallású lakóinak a településen belüli helyzetét, számarányát. A római katolikusok három a reformátusok kettő (O és Új) az izraeliták egy temetőt használtak. A Rózsafüzér Társulat tagjának temetésekor nagy méretű fa olvasót helyeztek a koporsóra. Az olvasós asszonyok kezében 14 szál gyertya égett, a 15. gyertya már nem ég, akiért égne, ő már meghalt. A gyertya égett a temetés végéig, ha maradt még belőle, hantoláskor betették a sírba. A lobogó és kereszt hordására a rokonságból vállalkoztak. Általános szokás a katolikusok körében a templomi zászlókkal történő temetési pompa. A katolikus egyház rendszabályaiba előírt, processziós temetéssel áll összefüggésben. Ilyen ceremónia ismeretes a Jászságból a XIX. századból. Hevesen a Rózsafüzér Társulat tagját két lobogóval kísérték. Más esetekben egy lobogót használtak. A család a lobogóra megvásárolta a kendőt, a keresztre a kiszsebkendőt. Felkötötték mindkettőt pertlivel, szalaggal. A kendő és a díszzsebkendő a temetés után azé lett, aki a hordozását vállalta. A lobogóról és a keresztről levették a kis pertlit és a sírba dobták. Ez a szokás kezd elmaradni, ha az idősebb olvasós asszonyok nincsenek jelen a temetésen, sokszor már nem cselekednek a pertlivel a fentiekhez hasonló módon. A koporsó betakarása előtt a hozzátartozók, rokonok egy marék földet dobtak a koporsóra, utolsó búcsúként. Áldjon meg az Isten, Nyugodjál békében mondták. Majd amikor már be volt fedve a sír, rátették a koszorúkat. Végső mozzanatként a pap távozása után, a család és a közeli rokonok háromszor körbejárták a sírt. A lobogót vivő haladt elől, a hozzátartozók, ha például feleség halt meg akkor a férj, szülők, ha még éltek, testvér, gyermekei, menyei,