Cs. Schwalm Edit szerk.: Fejezetek Heves népéletéből (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 12. Eger, 1998)

Veres Gábor: Népi kézművesiparok Hevesen

Cserépedények Heves népéletében Az Alföld jelentős fazekasközpontjainak termékei (Mezőtúr, Hódmezővásárhely, Karcag, Tiszafüred, Gyöngyös) a hevesi vásáron is megjelentek. A vászonfazekak nagy távolságról való beszerzését (Gömör megye) a közeli fazekasközpontokkal szemben az magyarázta, hogy az említett településeken és környékükön nem volt olyan minőségű tűzálló agyag, amely alkalmas lett volna főzőedény készítésére. A földrajzi közelséggel is magyarázható, hogy a hevesi parasztság ízlésvilágához és ezzel együtt háztartásába is a mezőtúri kerámia illeszkedett be leginkább a XIX. századtól kezdve. A századfordulótól a fazekasközpontok specializációja lassan megszűnik, mely a területi elhelyezkedés miatt a mezőtúri kerámia szerepét erősítette meg Hevesen. A „túri cserépedények" azonban már nem csak Mezőtúrról érkeztek. Az 1900-as években a fazekasság Magyarországon válságba jutott. Az értékesítési nehézségek miatt számuk egyre csökkent. Míg 1890-ben 7084, 1910-ben már csak 5587 fazekas volt az országban. A századfordulót követő évtizedektől kezdve Mezőtúrról több száz fazekas költözik el, hogy más településen folytassa iparát. Sokan költöznek Heves környékére, főleg a Jászságba, s a Mezőtúrról származó iparosok a ^Jászság felől érkezve" árusítják a „túri kerámiát" a hevesi vásáron. Ezt az utat járta végig Kelemen Jenő hevesi fazekas is, aki Mezőtúron született 1922-ben. A mesterséget a híres fazekas dinasztia, a Veress család műhelyében, Veress Antal mellett tanulta, ahol 1936-tól inaskodott. Ezt követően több alföldi városban (Szarvas, Balmazújváros, Jászladány, Jászapáti) dolgozott, finomította tudását. Ekkor már rendszeres résztvevője a hevesi vásárnak is, ahol már kialakult vevőkörrel rendelkezett. A jó értékesítési lehetőségek és a Jászapátiban meglévő konkurencia is hozzájárult ahhoz, hogy Hevesre költözzenek, ahol 1953. XI. 18-án kapott iparengedélyt. Kelemen Jenő edényeit felesége, az ugyancsak Mezőtúrról származó Sebestyén Erzsébet festi. Gazdag