Cs. Schwalm Edit szerk.: Fejezetek Heves népéletéből (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 12. Eger, 1998)

Bevezető

BEVEZETŐ Kontra Gyula, Heves város polgármestere Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Heves Város Önkormányzata nevében szeretettel köszöntöm a Heves megyében immáron 12. alkalommal megrendezett néprajzi táj konferencia valamennyi résztvevőjét, akik jelenlétükkel és érdeklődésükkel megtisztelték városunkat. Köszönöm a MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának és a Heves Megyei Múzeumi Szervezetnek, hogy eme rangos rendezvény témaköréül Heves néprajzi kutatásait választották. Az elmúlt években többször, több fórumon, így képviselő-testületi ülésen is felvetődött, hogy nincs, illetve nem készült a város történetét bemutató tanulmány, s célszerű lenne kutatásokon alapuló, szakmailag kifogástalan mü megjelentetése. Vidékünk ugyanis gazdag terepet kínál a kutatóknak. A mai előadások témáit tekintve is bepillantást nyerhetnek résztvevő vendégeink e tájegység népének múltjába, s valószínűleg forrásértékű tanulmányokat hallhatunk, melyek bekerülhetnek abba a tudományos értékű tanulmánykötetbe, melyet a Heves Megyei Múzeumi Szervezet készít Tanulmányok Heves város múltjából címmel. A tervezett kötet 1999-re, államiságunk közelgő ezeréves évfordulójárajelenne meg. Az eddigi kutatások (Bikki Béla, Grúz János) szerint a városunkról szóló első önálló említés az oklevelekben az 1203-as esztendő. 1271-ben országgyűlést is tartottak városunkban. Az egykor virágzó mezőváros a török idején teljesen lepusztult. Bél Mátyás írta könyvében, hogy ez a virágzó mezőváros, amely egész Heves vármegye ékessége volt, a török idők végén puszta rom. A XVII.