Cs. Schwalm Edit szerk.: Fejezetek Heves népéletéből (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 12. Eger, 1998)

Gyimesiné Gömöri Ilona: A hevesi dinnyetermesztés

Gyimesiné Gömöri Ilona A HEVESI DINNYETERMESZTÉS „Él, mint Marci Hevesen." Tisztelt Vendégeink, engedjék meg, hogy ezzel a szóláshasonlattal kezdjem mondanivalómat. De mi köze van Marcinak a dinnyéhez? A hagyomány egy változata szerint Marci csavargó volt, akit egy helyi uraság hozott Hevesre, és teljes ellátásért neki csak annyi volt a dolga, hogy az utcán ünneplő ruhában járkálva fitogtassa urának gazdagságát, azt, hogy ingyenélőt is tarthat. Megirigyelte ezt a többi földesúr, egymáson túltevő ígéretekkel csábították magukhoz Marcit, hogy az ő hatalmukat hirdesse. Marci lett Heves leggazdagabb embere, meghízott, egész nap a vendéglő előtt üldögélt. Ám egyszer úgy teleette magát a híres dinnyével, hogy ez lett a veszte, mert belehalt.

1 A dinnye hímevet szerzett Hevesnek, mely hírnév csaknem két évszázadra tekinthet vissza. Nem véletlen, hogy több szóláshasonlat, anekdota, dal szól a dinnyéről. A Hevesről szóló leírások kivétel nélkül kiemelik a mezőgazdasági termékek között a dinnyét, melyet az országban a csányival együtt a legjobbnak tartanak. Vajon miért éppen Heves lett a dinnyetermesztés egyik legismertebb területe? Nyilvánvaló, hogy kiváló földje és éghajlata miatt. A dinnye az ország más vidékein is megterem, de íze csak ott igazán jó, ahol a legkedvezőbb feltételeket találja. Itt a dinnye olyan körülmények közt nőhet, mint őshazájában, Turkesztánban és Ázsia száraz, homokos, sík, napsütötte vidékén. Az Alföld sík fekvésére s földjére nézve dinnyetermesztési tekintetben, páratlan Európában. Képzeljük el századokkal ezelőtt az Alföld forró, HMK AT. 12-96. Hegedűs Béla feljegyzései.