Cs. Schwalm Edit szerk.: Fejezetek Heves népéletéből (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 12. Eger, 1998)

B. Papp Györgyi: Heves város XVII-XVIII. századi betelepülésének vázlata

II. A népesség feltöltődésének első üteme (1685-1703) A várva várt felszabadító harcok, amelyek Magyarországon 1684-ben kezdődtek meg idegen segítséggel, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Sőt, még több bajt, még több szenvedést hoztak. A háborúktól megcsömörlött, elfásult katonák kegyetlenségei, a még több áldozatot kívánó beszállásolások, a kíméletlen adóztatások szinte már az elviselhetetlenségig növelték a terheket. De még tovább fokozták azokat az országba, a Balkánról behurcolt járványok, elsősorban a pestis, amely tovább apasztotta a lakosság lélekszámát. Az időjárás sem volt kegyes. Sokszor az a kevés is a természet szeszélyeinek a martaléka lett, amit sikerült elvetni és megmenteni az átvonuló katonák fosztogatásaitól. Ez az általános, országos helyzetkép Nagy Hevesről és környékéről is elmondhatóvá vált, miután a Mercy-Heissler hadtest 1685. október 16-án elérte a várost. Itt a sereg váratlan megjelenésével sikerült megakadályozni, hogy a palánkvár katonasága és a fallal körülvett város török lakossága Egerbe menekülhessen a keresztény hadak elől. Egy korabeli francia forrás szerint 200 igazhitű esett Heves váránál fogságba. A palánkvár és a város ezáltal minden harc nélkül került a császáriak kezébe. A harci események elől Kisheves lakói ekkor a Jászságba menekültek. Csak azután kezdtek visszaszivárogni a felégetett Nagyhevesre, miután Egert 1687. december 17-én a törökök átadták a császári seregeknek. A legelőször visszatért, legmerészebb embereknek mindenütt a fosztogatás, a pusztítás szörnyű nyomaival kellett szembesülniük. A bizonytalan állapotok miatt ezért a tömeges visszatelepülés lehetőségére még várni kellett. A város jogi státusának tisztázása azonban nem váratott sokáig magára, mivel palánkvárral rendelkezett, a bécsi kormányzat fegyverrel meghódított új szerzeménynek tekintette, és a kincstár javára lefoglalta. Heves kamarai birtok lett és az uralkodó által adományozhatóvá, vagyis készpénzben is értékesíthetővé vált. Az 1686-ban még néptelen, majd később néhány taxás jobbágy által lakott tele-